Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 261., 232. §§. 403 = Azonos: C. 3048/1902. sz. (testi sértés közben elkövetett becsületsértés nem állapítandó meg, mint külön büntetendő cselekmény, hanem a testi sértésbe beleolvad), — C. 4713/1902. sz. = Ellenkező: C. 315/1886. sz. (a v.-ak czélja lévén S. Borbálát az ütések által bántalmazni, hajának lenyirása által pedig meggyalázni: habár ezt egy alkalommal hajtották is végre, mégis ezen különálló tények nem vehetők egy és oly cselekménynek, melynél az emiitett tények összefolyása nem anyagi, hanem csak eszményi bűnhalmazatot képezne). 1130. C: Minthogy a levelező-lapon előforduló meggyalázó kifejezés által csakis az czéloztatott, hogy a fenyegetésnek nagyobb nyomatéka legyen; minthogy továbbá a kérdéses levelező-lapon foglalt meggyalázó kifejezés és fenyegetés vádlott által egy alkalommal, egy időben követtetett el és igy az vádlott akarati elhatározásának lévén a folyománya, két cselekményt nem képezhet, hanem a súlyosabb büntetést maga után vonó zsarolás vétsége a becsületsértés vétségét magába beleolvasztja, ennélfogva vádlott a becsületsértés vétsége alul felmentetik. (1896. jun. 3. 11706/95. sz.) Becsületsértés és hatóság elleni kihágás viszonya. 1131. C: Tekintve, hogy a Btk. 261. §-a arra nézve, hogy a becsületsértés vétsége megállapittassék, «meggyalázó» kifejezést vagy cselekedetet tételez fel; tekintve, hogy ennek ellenében a Kbtk. 46. §-ának esetében a «sértő» kifejezés használata által állapittatik meg; tekintve, hogy a vádlott részéről jelen esetben használt kifejezés meggyalázónak oly értelemben nem vehető, hogy az a szóbeli sértésnek egy súlyosabb és az illetőt jellemében, állásában lealacsonyító fokát képezné («szarok a bizottságra és határozatára») vádlott a Kbtk. 46. §-ában körülirt hatóság elleni kihágásban mondatik ki vétkesnek. (188S. okt. 24. 2554. sz.) — Azonos: C. 2944/1890. sz. (a v. akkor, mikor a végrehajtó jelentette neki, h. foglalni megy hozzá, dühösen kiabálta, h. széthasítja a végreh. fejét s eljárása közben sértő szavakkal, t. i., h. «az ördög szart annyi hivatalnokot, h. nem tudja az ember, kinek kell fizetni s mennyit^, illette. A Kbtk. 41. é. 46. §-aiba ütköző kihágások miatt büntettetett). A nyilvános rágalmazás és becsületsértés passiv alanya. 1132. Törvény által alkotott testület és hatóság: = C. 3259/1883. sz. (tűzoltó-egylet nem törv. által alkotott testület), — C. 8915/1888. sz. (az egyház csak akkor és annyiban bir a hatóság jellegével, a mikor és a mennyiben közigazgatási vagy az állam által elismert birói tisztet gyakorol), — C. 11,265/1893. sz. (felekezeti testület nem törv. által alkotott testület), — C 10,051/1895. sz. (középtanodák tanártestülete sem hatóság, sem törv. által alkotott testület), — C. 2287/1897. sz. (a m. kir. honvédség törv. által alkotott testület), — C. 3234/1887. sz. (a megyés püspök nem hatóság), — C. 5366/1899. sz. (m. kir. államvasuti üzletvezetőség nem hatóság). 1133. (C. 67. sz. döntv.): Tekintve, h. a közjog értelmében hatóság alatt azon állandó és szerves közjogi alakulat értendő., mely az állami közhatalom feladatának teljesítése czéljából az 26*