Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

402 Btk. 261. §. volna őt gyalázni s becsületében megsérteni), — Debreczeni T. 2219/1894 sz. (a v. ki a ,magán vádlónak első izbeli unokatestvére, azt izente közös nagynéniöknek, h. jöjjön át és pirongassa meg magánvádlót, mert részeges és kurva is és a szegény férjét megcsalja; miután ezt nem meggyalázási szándékból üzente, hanem csak mint családtag, a család becsületének kötelességszerű fentartása indokából tette, h. nagynénjök unokatestvérét megpirongassa: hiányzik a sértési szándék), — C. 617/1896. sz. (a v. egy üzletben azt beszélte, h. W. Gy. segédmérnök különféle szabálytalanságok, sőt bűnös üzelmek miatt állásától elmozdittatott; ezt azonban csak mint egy megnevezett egyéntől terjesztett hirt s azzal a czélzattal mondotta el, hogy a sértett a felőle szárnyaló hírekről tudomást szerezve, a rágalmazó ellen fordulhasson), — 0. 11»472/;.L897. SZ. (a v. a törvényszék elnökének az utczán bizalmasan elbeszélte az egyik bíróról szállingó hireket s az elnök kívánságára s azon biztatásra, h. arra csak neki van szüksége, bár gyanakodva, jkvbe is mondotta; miután czélja távolról sem volt az, h. a birót bevádolja, rágalmazza v. megbecstelenitse, hanem h. az elnök óhaját teljesítve, a közügynek szolgáljon, a b. s. nem forog fenn). 1127. Nemi fogadtatott el a védelemnek a szándék hiányára alapított érvelése sem, mert a becsületsértés megvalósításához sem különös, sem általános sértési szándék nem kívántatik, hanem szükséges a cselekmény jogtalanságának tudata, melynél fogva a tettes tudja, hogy a használt kifejezések meggyalázok. (1902. jun. 23. 6065. sz.) 1128. C: Vádlott Sz. J., mikor a lovainak farkait levágó ismeretlen tettes után kutatott, Cs. J. mezőőr és K. J. ama bemondása alapján, hogy lószőrre kefekötőnek van szüksége, hogy A. S. kefekötéssel foglalkozik és hogy ezt a kártételt közvetlenül megelőzően Cs. J. arra felé látta menni, ahol Sz. J. lovai legeltek, a kérdéses kártétel miatt A. S. magánvádlót vette gyanúba, ennek a gyanúnak P. J. községi jegyző előtt kifejezést is adott, ki ennek következtében A. S.-t igazolás végett a községházára hivatta. Vádlott jogosítva volt a nála történt kártétel tetteseinek kipuhatolása czéljából adatokat gyűjteni; valamint jogosítva volt, a fentiek szerint szerzett és A. S.-ra mutató adatok alapján az utóbbi ellen támadt gyanúját, az adatok megjelölésével a községi jegyző előtt kifejezésre hozni és midőn ezt tette, ezzel büntetendő cselekményt el nem követett. A Sz. J. vádlott részéről a kir. törvényszék másodfokú Ítélete ellen a B. P. 385. §-ának 1. a) pontja 'alapján közbevetett semmiségi panasz ezekhez képest alaposnak találtatván, a másodfokú Ítéletet a nevezett vádlottról rendelkező részében megsemmisíteni és vádlottat a vád és következményei alól felmenteni kellett. (1902. febr. 10. 1188. sz.) Testi sértéssel és zsarolással kapcsolatos becsületsértés. 1129. C: A ki mást becsületsértő kifejezések közt tettleg olyannyira bántalmaz, hogy az illetőnek testi sértést okoz, az csak egy cselekményt követ el és így a Btk. 95. §-a értelmében csakis a súlyosabb bűncselekmény, t. i.: a testi sértés miatt büntethető. (1883. máj. 18. 2481. sz.)