Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 261. §. 401 elereszti, ha ezáltal közbotrány nem okoztatott, b. s.-ben vétkes), — C. 2295/1894. sz. (v. a panaszos által tőle tévedésből elvitt gyöngyöt ennek nyakáról az utczán" nyilvánosan letépte, e cselekménye a b. s. vétségének alkatelemeit magában foglalja). 1123. C: Testi bántalmazás, ha testi sértést nem képez: a tettleges becsületsértés tényálladékát állapítja meg. (1887. okt. 11. 552. sz.) =: Azonos határozatok: C. 3433/1893. sz. (a v. sértettet a korcsmában oly erővel ragadta meg vállainál fogva, h. annak ködmöne is elszakadt s a jeienvoltak indíttatva érezték magukat a közbelépésre, h. sértettet a további bántalmazástól megóvják; v.-nak e ténykedése a bántalmazásnak oly neme lévén, mely a sértett meggyalázására alkalmas: b. s.-t képez), — C. 11,791/1897. sz. (ki másnak szakállát megrángatja: b. s.-t követ el). 1124. Nagyváradi T.: K K. Btk. 75. §-ában meghatározott közrend elleni kihágás alkotó elemét képező verekedés fogalma két vagy több egyénnek egymás irányában való kölcsönös tettleges bántalmazását tételezvén fel — egyoldalú bántalmazás mint meggyalázó cselekmény — nem a jelzett kihágás, hanem a Btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétségének tényálladékát állapítja meg. C: A felebbezések visszautasittatnak. (1893. okt. 18. 10191. sz.) — Azonos: C. 5648/1882. sz. (a Kbtk. 75. §-ában körülírt verekedési kihágás tényálladéka csak akkor létesül, ha a bántalmazás kölcsönös volt. Az egyoldalú bántalmazás, a mennyiben meggyalázó jellegű, de testi sértést nem képez, a Btk. 261. §-a alá vonandó). = Ellenkező: C. 6616/1881. (ha a szándékos tettlegesség által cgészségháboritás okoztatott, testi sértés forog fenn; ha ilyen nem okoztatott és a tettlegesség mellett meggyalázó szándék bizonyítható, akkor becsületsértést képez a cselekmény: ha végre ezen szándék nem bizonyítható, a tettlegesség —i habár egyoldalú is — verekedéssé minősül). Jzándék a becsületsértésnél. 1125. C: Midőn a vajat áruló és hozzá betérő asszonyokat magánvádló hívogatta, azt mondá vádlott, miszerint azt tisztességes árusnők nem teszik, hogy egymástól elhívják az eladókat, hanem csak a pozsonyi kéjhölgyek. E meggyalázó kifejezésekben a sérteni való szándék is benfoglaltatik. (1883. ápr. 7. 14985/82. sz.) = Hasonló eset: Szegedi T. 6/1893. sz. (a v. azt beszélte a magánvádlóról, hogy «szivszoritásos, szivbajos» és «nehézsége-?» és h. ezért mult elí a magánvádló eljegyzése; miután e kifejezések a sértő szándékot magukban foglalják s azokat a v. ártani törekvő és a férjhez menetelének megakadályozására irányuló szándékkal használta: a b. s. vétségében bűnös). 1126. Bpesti T.: A magánvádlók a vádlottak házának kapuját döngetvén, az. ez által fölizgatott vádlottak inkább a rakonczátlankodók elriasztása, mint sem sérteni való szándékból hunczfutoknak mondták őket. Tekintve, hogy a sértésre irányzott szándék hiányában a Btk. 75. §-a szerint is a vádban emiitett vétség tényálladéka helyreállitottnak nem vehető, vádlottakat felmenteni kellett. C: Hh. (1883. ápr. 26. 1235. sz.) = Hasonló esetekben szándék hiánya miatt fölmentés: 0. 3897/1883. sz. (v. a vendéglőben többek előtt azt mondotta, h. magánvádló leánynak sziagioe a szája: de nincs semmi adat arra, h. czélja és szándéka lett Döntvénytár.