Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

396 Btk. 260. §. kenyerét sem hagyták megsütni»), — C: 6657/1888. sz. («uzsorás;>), — Bpesti T.: 46670/1890. sz. (vádlott panaszos gymn. tanárról azt mondotta, hogy tJmebeteg és képtelen a tanári hivatás betöltésére), — Bpesti T.: 4321/1891. sz. (büntetendő cselekmény elkövetésére biztatással való gyanusitás), —C.: 840/1891. sz. (kigunyolás lónyerítés utánzásával), — C: 797/1891. (vádlott azt kérdezte: «nem hallották-e, hogy G.-né pálinkát lopott, mert ő másoktól azt hallotta»), — C: 4963/1891. sz. (vádlott magánvádlót kuplernénak nevezte, azt mondván róla, hogy: «magánál tartja sógornőit, a kik kurvák s ezérl kuplerné»), — C: 9578/1891. sz. (vádlottnő a panaszos róm. kath. plébánosról azt állította, hogy általa teherbe ejtetett); — C.: 648/1892. sz. (vádlott orvos a panaszos orvos által megállapított és valónak bizonyult tényről azt mondotta, hogy az hazugság), — C.: 8977/1892. sz. (vádlott a panaszos községi bíróról azt állította, hogy naponta 2—3 liter bort megiszik s délután többnyire beszokott rúgni), — C: 11,631/1892. sz. (megálljatok, megmutatom, hogy nem sokáig fogtok itt betyárkodnb), — C: 7255/1893. sz. (vádlott orvos többek előtt azt mondotta, h. dr. R. három hó alatt a beteget elrontotta, rosszul gyógykezelte), — C.: 10,549/1894. sz. («agyonszekirozta ipját»), — C: 1596/1896. sz. (lelkészjelöltről ez állítás: «Ja, er hat die Krankheit» becsületsértés, mert e kifejezés a k.-hartai dialectus szerint nyavalyatörős betegséget jelent), — C.: 9814/1897. sz. («Csicsóné, megetted a szőlőmet, megittad a mustomat»), — C.: 2999/1901. sz. (vádlott azon kifakadást tette, «h. ez szemtelenség, ő nem bolond' zsidó, h. építkezési engedélyért 25—30 frtot fizessen, az ő pénzén nem fognak a városi urak meghizni»), — C.: 6160/1902. sz. (haszontalan ember), — C: 3569/1903. sz. (vádlott magán vádlót sikkasztónak és csalónak nevezte). Nem meggyalázó kifejezések. 1105, Vádlott sértett fél korcsmájában egész nap mulatva, részeg állapotában sértettet «kurvás zsidónak» nevezte. Az a.-l.-i jbiróság elitélte. Bpesti T.: Vádlott a becsületsértés vétségének vádja és következményeinek terhe alól felmentendő volt, mert a vádlott által panaszos, mint férfi irányában használt kifejezések illetlenek ugyan, de oly meggyalázóknak, mint aminők a Btk. 261. §-ába ütköznek, nem tekinthetők. C: A felebbezés visszautasittatik. (1887. máj. 26. 4019. sz.) Bpesti T.- 16,511/1884. sz. («jordán»), — C: 3464/1888. sz. (vádlott által a körjegyző ellen használt kitételben (nyalja ki a s t), oly jellembe vágó, tehát a Btk. 261. §-ába ütköző állitás nem rejlik, mely büntetendő cselekményt képezhetne), — C.: 9338/1888. sz. (vádlottnak magánvádló, illetve neje irányában azt nyilvánította: «ha nem adtam volna 100 frtot, meghaltatok volna éhen, éhesek»), — Budapesti T. 35,278/1889. sz. (az ilyen felszólítás: <<vonja vissza az ipariskolai bizottsághoz benyújtott ajánlatát, mert a tanítótestület azt izeni önnek, h. ellenkező esetben, miután önnek nagy leányai vannak, meg fogja önt rövidesen szégyenítem ugy, h. még gyermekeinek gyermekei is megemlegetni és megsiratni fogják» — nem becsületsértés), — Budapesti T.: 5291/1898. sz. (vádlottnak az az állítása, h. a magánvádló már kél ízben volt fizetésképtelen, sem ezen szavak szoros értelemben vett jelentősége, sem ezen szavak használatának körülményei folytáö tzélzatos, jellembevágó, meggyalázó avagy becsületsértő cselekménynek nem tekinthetők), C.: 4822/1902. sz. (vádlott, mint képviselőtestületi tag a községi képviselő-