Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 62. §. 27 lyek nem a nyomtatvány tartalma miatt válnak büntetendőkké-., nem is nyomtatvány utján elkövetett deliktumok». (Indokolás 769. 1.) Bpesti T.: A kir. T. hhagyja a tsz. Ítéletét, de mellőzi Ítélete indokolásában foglalt azt a kijelentést, hogy a Btk. 62. §-a csak nyomtatvány utján elkövetett bűncselekményekre alkalmazható, mert az idézett §. világos rendelkezése szerint nemcsak nyomtatványok képezhetik tárgyát az azon §-ban meghatározott elkobzásnak, hanem iratok és képes ábrázolatok is, melyeknek az előállítása, közzététele más módon is létesülhet, mint csak nyomtatvány utján. (100/903. sz.) A 62. §. alkalmazásának föltételei. A vétség elévülése után elkobzásnak helye nincs. 82- A vádhatóság H. K- szerző ellen a bűnügyi iratok közt fekvő s <Ébresztő szózat a keresztény magyar néphez» czimet viselő röpirat tartalma miatt, miután abban a házasság jogintézménye ellen való izgatást s igy a Btk. 172. §-a alá eső izgatás vétségét látta fenforogni, 1895- május 13-án a sajtóügyi bünvizsgálat elrendelését s a nyomtatványnak sürgős zár alá vételét indítványozta. Ezen indítvány folytán a vizsgálat s a nyomtatványok zár alá vétele elrendeltetett s foganatosíttatott. A sajtóügyi eljárás folyamán azonban az intézkedések megtételében szünetelés állván be, a vádfeljelentés tárgyát képező sajtóvétség büntethetősége elévült, minek folytán a győri tsz-, mint sajtóbiróság, a közvádló indítványára az eljárást megszüntette s a lefoglalva volt 2285 darab röpiratpéldányt a zár alól feloldotta. Ezt megelőzőleg azonban a közvádló a győri tsz., mint rendes büntető bíróság vizsgálóbirája előtt indítványozta a kérdéses röpiratpéldányok elkobzása és megsemmisítése iráni, a Btk. 62. §-ában meghatározott eljárás folyamatba tételét, 2285 darab röpiratpéldánynak, ugy a kérdéses röpirat bárhol található példányainak a rendes bűnvádi eljárás utján való zár alá vételét, a mit a tsz. vizsgálóbirája el is rendelt. A tsz. azonban az ügyész indítványát mint bűnvádi eljárásra alkalmatlant félretétetni rendelte. C. : A Btk. 62. §-ának szövege és az «Anyaggyüjtemény»-nek vonatkozó adatai nem hagynak fenn kétséget az iránt, hogy e szakasz alapján a büntetendő tartalmú nyomtatvány csak abban az esetben kobozható el, ha a bűnvádi eljárás senki ellen sem indittathatik meg, s hogy ez a feltétel a sajtótörvénynyel szemben kivételes intézkedésre vezetvén, szigorúan magyarázandó. A képviselőház előadója annak igazolásául, hogy e törvényszakasz a sajtótörvények kijátszására nem vezethet, eme szakasz alkalmazhatóságát három esetre szorítja, t. i., ha a felelősségre vonható egyén nem ismeretes, ha külföldön tartózkodik, vagy ha be&zámithatlan állapotban van. Habár e felsorolás nem kimerítő, mert a Btk. 118. §-a a vádlott halálát is nyilván ide számítja és a miniszteri indokolás az ide tartozó esetek meghatározását a bűnvádi eljárásnak tartja fenn: mindazonáltal a felhozott esetek jellegét vizsgálva, kétségtelen, hogy azok mind az államhatalom akaratától független és elhárithatlan akadályok, és hogy a felhozott eseteknek épen ellenkezője, midőn t. i. mint jelenleg a szerző ismeretes, a belföldön tartózkodik és beszámítható állapotban él, a Btk. 62. §-ának rendelkezése alá nem vonható.