Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

28 Btk. 62- §. Nem is tette ezt kezdetben a kir. ügyészség, hanem a fennálló sajtótörvények értelmében a szerző ellen a bűnvádi eljárást a sajtóbiróság előtt tényleg megindította, a nyomtatványt lefoglaltatta és a vizsgálatot érdemileg befejeztette, miközben a szerzőnek perbefogása ellen semmi akadály fel nem merült. Ámde ettől fogva kilencz hónapon tul semmi birói intézkedés nem történvén, a panaszbeli bűncselekmény büntethetősége elévült és csak ezután kérte a kir. ügyész a Btk. 62. §-ának alkalmazását. Az tehát a kérdés tárgya, vajon a Btk. 62. §-a alól eredetileg kizárt ügy most az idézett törvényszakasz alá vonható-e pusztán azért, mert a sajtóügyi bíráskodás állami közegeinek kezén a szerző büntethetősége elévült? Minthogy ama törvényszakasz a fentebbiek szerint a sajtótörvény mellett csak az államhatalom akaratától független és elhárithatlan akaaáJyok esetében nyerhet kisegitő alkalmazást s mert ellenkező esetben a sajtószabadság legfőbb biztositéka teljesen mellőztethetnék, ezeknélíogva az ily elévülés következtében az addig megjelent példányok el nem kobozhatók. (1897. márcz. 18. 1811.) —-' Lásd a következő ellentétes határozatotA nyomtatvány a vétség elévülése esetében is elkobozható. §3. Pozsonyi tsz.: A K. J. által szerkesztett, 0. R. által kiadott és S. K. által nyomatott «Katolicke Hlasy» czimü röpiratban foglaltakat a Btk. 172. §-ának második bekezdése alá eső hitfelekezet elleni gyűlöletre való izgatásnak mondta ki. Ennek alapján a Btk. 62. §-a rendelkezéséhez képest a jelzett röpirat lefoglalt példányainak elkobzását és megsemmisítését elrendelte. Az inkriminált röpirat irója K. J., kiadója 0. R. és a nyomdatulajdonos S. K. ellen megindított sajtóügyi eljárás ezen kir. törvényszék végzésével elévülés czimén beszüntetett. A kir. törvényszék a sajtóügyi vizsgálóbíró által lefoglalt ezen röpiratban, különösen az indokokban ide tett kitételekben, a Btk. 172. §-ának 2. bekezdésében körülirt hitfelekezet elleni gyűlöletre való izgatást fenforogni látja. És mivel a törvény intentiója az, hogy ez ellen védelmet nyújtson: az inkriminált röpirat elkobzását és mégsem.mitését itéletileg kimondani kellett. Pozsonyi T.: Hh. C: Annak előrebocsátásával, hogy a vádlottak gyanánt megnevezett személyek a fenforgó elkobzás kérdésében ezúttal nem mint vádlottak, hanem mint érdekelt felek szerepelnek: a kir. T. ítélete helybenhagyatik. (1897. márcz. 30. 8592.) - Ez a határozat e kérdést lényegében az előbbivel ellentétesen dönti el, még pedig szinte ugyanaz időben. Tekintve azonban, hogy az előbbi esetben az elévülés miatt külön indított objectiv eljárás helytelensége van megállapítva, ez utóbbi esetben pedig magában az elévülés miatt megszüntetett vádeljárásban, annak megmaradt következménye gyanánt ugyanazon sajtóbiró-