Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

26 Btk. 61. és 62. §§. bálytalan a tsz-nek az a rendelkezése, hogy az ismeretlen károsok netáni igényeik sérelmével azoknak a szegényalap javára leendő értékesítését ren­delte el. C: Tekintve, hogy bűnvádi ügyekben a magánjogi igényekre nézve a biróság csak a bűnösség megállapításával van hivatva érdem­legesen intézkedni és tekintve, hogy ennélfogva az alsóbiróságok íté­leteiben tételszámonkint felsorolt és bűnjelek gyanánt kezelt azoknak az ingóságoknak s illetve az azok után befolyandó árverési vételárnak hovafordításáról, a melyeknek tulajdonosai ismeretlenek, de a melyekre nézve a vádlottak bűnössége megállapítható sem volt, a büntető biró­ság érdemlegesen rendelkezni hivatva nincs: a másodbiróság ugyanezen ingóságokra vonatkozó intézkedése a Btk. 61. §. felhívásának mellő­zésével megváltoztatik akként, hogy ezek az ingóságok esetleg azoknak befolyandó árverési vételára az illető ismeretlen tulajdonos vagy tulaj­donosok részére az e részben fennálló szabályok értelmében birói letét gyanánt lesz tovább kezelendő. Ezzel a változtatással a T. Ítélete egyéb­ként az abban felhozott és elfogadott indokok alapján hhagyatik. (1898. nov. 29. 10,355/1897. sz.) Nyomtatvány elkobzása k:nél eszközölhető ? 80. C: A Btk. 61. §. szerint a bűncselekmény által létrehozott vagy annak elkövetésére szolgált tárgyak csak akkor kobozhatók el, ha a tettes vagy részes tulajdonai, vagy ha birtoklásuk, használásuk vagy terjesz­tésük különben is tiltva van. A Btk. 62. §. pedig meghatározza, hogy nyomtatvány utján elkövetett bűncselekmény esetében a nyomtatványnak csak a szerző, nyomdász, elárusító, terjesztő, vagy nyilvánosan kiállító birtokában levő példányai kobozhatók el. A tsz. e szerint lényeges sza­bálytalanságot követett el, midőn az elkobzást a magában véve forga­lomból ki nem tiltott vádbeli röpiratnak összes tudvalevő példányaira, ne­vezetesen a törv. idézett határozatai alá nem eső M. Nemzeti Múzeum és N. P. ügyvéd birtokában levő példányaira nézve is elrendelte, minél­fogva végzésének megsemmisítése mellett ujabb szabályszerű határozat hozatalára utasítani kellett. (1898. márcz. 29. 2812. sz.) Iratok és ábrázolatok elkobzása. 81. A jbg. a Kbtk- 71. §-ába ütköző kihágás miatt járt el egy hamisított ajánlólevél miatt, mely hasonmásban (facsimile) egy könyv elején jelent meg. A könyv szerzőjét közönséges uton elitélte, a lefoglalt könyvkészlet elkob­zása miatt; pedig az ügyész — mivel a szerző időközben meghalt •—S a Btk. 62. §-a alapján a tsz. előtt a Bp- 477- §-ára támaszkodva eljárást indított­A bpesti tsz. az eljárást megtagadta, mivel: «a 62. §. alkalmazásának területköre kizárólag a nyomtatvány, irat vagy képes ábrázolat közzététele által elkövetett bűncselekményekre, azaz a sajtóvétségekre terjed ki; a vád­lott terhére a jbg. által megállapított cselekmény pedig nem sajtóvétség.» Továbbá, mert: a nyomtatvány utján elkövetett bűncselekményeknek a per­rendtartás szempontjából szabatos forgalommeghatározását adja meg a Bp. javaslata indokolásának az a része, mely szerint «azon bűncselekmények, me-

Next

/
Thumbnails
Contents