Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 20. és 22. §§. 15 és sohasem állapitható meg: ebből ismét egyenes vonalban leszármazik azon eredmény, hogy mindazon esetekben, melyekben a Btk. 92. §-a alapján egymagában véve büntettet képező cselekményre a biró által fogházbüntetés mondatik ki, ezzel ki van mondva egyszersmind az is, hogy azon cselekmény — az enyhitő körülmények rendkivüli nyomatékánál fogva — megszűnt büntettet képezni és vétségre változta tik; a kizárólag vétségekre rendelt büntetési nem alkalmazhatásának a 20. §. szerint mellőzhetlen előföltétele lévén, hogy az ezzel büntetett cselekmény ne bűntett, hanem vétség legyen. (1880. szept. 7. 4719. sz.) =:: Azonos: 1880. szept- 30- Teljes ülési megállapodás- Állandó gyakorlatBörtön helyett 6 hónapot meghaladó fogház kiszabása esetén is vétséggé válik a bűntett. 43. C: A cselekménynek súlyos testi sértés bűntettévé minősítését illetőleg az elsőfokú bíróság ítéletének a cselekményt vétséggé minősítési rendelkezése hhagyatik azon indoknál fogva, mert ámbár a T. ítéletének indokaiban erre vonatkozólag felhozott érvek és adatak kétségtelenül helyesek és minden kifogáson felül állanak, s ámbár ezen indoknál fogva a cselekményt a törv. értelmében vétséggé minősíteni, arra a vétség büntetését alkalmazni semmi szin alatt sem lehetett volna: mindazonáltal tekintve, hogy a tsz. szemlátomást nem helyes felfogással váalottat fogházbüntetésre Ítélte, az ügyész pedig ezen büntetés ellen nem felebbezett; tekintve, hogy a Btk. 20. §-ának nyolczaaik bekezdése szerint fogház «kizárólag» vétség miatt alkalmazható; tekintve, hogy a felebbezésnek elmulasztása miatt a vétségre rendelt büntetési nem a bűntettre rendelt büntetési nemre nem emelhető fel, tekintve, hogy a vétség büntetésével büntetett bűntett a Btk. rendszerével szemben ellentétet — jogi lehetetlenséget — képez): a cselekménynek az elsőfokú bíróság ez irányban nem felebbezett hibás ítélete szerint vétséggé minősítését megváltoztatni nem lehet. (1889. ápr. 3. 9710/88. sz.) —- Azonos: 1880. szept- 7- Állandó gyakorlatAz eltolonczoltatás nem büntetési nem. 44. C. : Tekintve, hogy a Btk.-ben megállapított büntetések között az «eltolonczoltatás» nem foglaltatik, s ennélfogva a mennyiben valamely belföldi elitéltre nézve a főbüntetésnek kitöltése után netalán valamely jogszerű rendőri intézkedés a fennálló törv. vagy kötelező szabályok alapján, a rendőrség által elrendelendőnek mutatkoznék, az nem a bíróság által és az ítéletben, hanem az illetékes közigazgatási, illetőleg rendőri hatóság által más uton lévén elrendelendő: az el&őfoku bíróság ítéletének azon rendelkezése, melyben vádlottnak büntetése kiállása után eltolonczoltatása végett a járási szolgabírósághoz átkisértetése elrendeltetik, megsemmisíttetik. (1889. febr. 7. 10471/88. sz.) Életfogytig tartó fegyház kezdőpontja. A mellékbüntetések kiszabása ez esetben. 45. €.: Minthogy a Btk. 57. és 289. §§-ai nem zárják ki azt, hogy 22. §. az életfogytig tartó fegyházbüntetés mellett mint mellékbüntetés a hi-