Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

14 Btk. 19- és 20. §§. felszerelt felterjesztését, a bűnvádi eljárás megindithatásával ekként igazolja; tekintve, hogy az alsóbb fokú bíróságok végzése a képviselői immunitásnak felfüggesztethetését oly esetben is feltételezi, a midőn még bűnvádi eljárás nincs megindítva; — tekintve, hogy ennélfogva az idézett végzés ugy a közjoggal, valamint a nevezett képviselőnek egyéni jogával ellentétben van: E. K. semmiségi panasza elfogadtatik; az alsóbb fokú bíróságok idézett végzése megsemmisíttetik s utasittatik az első fokban eljáró tsz., hogy a feljelentésnek s az arra vonatkozó összes iratoknak megszerzése és a fentebb kijelölt intézkedések megtétele után az ügy állásának megfelelő ujabb határozatot hozzon. (1893. ápr. 7. 9225/1892. sz.) = Lásd a Bp. 40. §-átKépviselőházban tett interpellatio tartalmáért a képviselő büntetőjogilag felelőtlen. 41. Bpesti T.: A bíróságok kötelesek a törv. (Btk. 19. §.) és nemcsak a képviselőháznak 1867. november 18-án tartott ülésében hozott határozata alapján elismerni és akár a magánvád, akár közvád esetében szigorúan szem előtt tartani, hogy az országgyűlési 'szólásszabadság joga kétségtelenül közjogi természeténél fogva oly jog, melylyel szemben a Bt. hatálya kivételesen korlátolva van s melynél fogva az országgyűlés tagja a hivatása körében tett nyilatkozataiért az országgyűlés illető házán kivül más joghatóság által felelősségre nem vonható. Minthogy pedig L. M. a magánvád tárgyát képező kérdéses nyilatkozatot, mint országgyűlési képviselő a képviselőházban a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez intézett interpellácziója rendén tette, az általa állítólag elkövetett jogsértés megvizsgálása és elbírálása, a fentebb kifejtett okoknál fogva, nem képezheti törvényszerű bűnvádi eljárás tárgyát, minélfogva a dr. F. N. budapesti egyetemi magántanár magánváüló felebbezésében semmiségi ok gyanánt kiemelt azon panasz is, mely szerint nevezett képviselő mentelmi jogának felfüggesztése végett a képviselőház előzetesen megkeresendő lett volna, teljesen alaptalan, mert a képviselőház ily irányban való megkeresése ezen ügyben, melynek tárgyalása és elbírálása a bíróságok törvényszerű hatáskörébe nem tartozik, mint nyilvánvalóan czéltalan, okszerűen mellőzendő volt. (1898. febr. 17. 10677. sz.) Börtön helyett fogház kiszabásának joghatálya (correctionalisatio). 20. §. 42. C: Börtönbüntetés 6 hónapnál rövidebb tartamban nem alkalmazható. Ha a biró a Btk. 92. §-ának alkalmazásával a büntetést börtön helyett fogházban állapítja meg, a cselekmény vétségnek minősítendő. Mert a 20. §. azon szabványa, hogy a fogházbüntetés kizárólag vétségekre alkalmazandó, minden kétséget megszüntető határozottsággal van a törvényben kimondva, s ezzel viszont, a törv. által van kimondva azon sarktétel is, hogy a fogházbüntetés bűntettre egyáltalán