Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 95. §• 15:. Magán- és intellectualis közokirathamisitás e. h. 490. C: Hamis adóslevél készítése s ez alapon a zálogjog tkvi bekebelezésének eszközöltetése a magán s az intellectualis közokirathamisítás eszmei halmazatát képezi. (1886. márcz. 4. 5766/85. sz.) — Azonos: C 1886- jun. 17. 569. sz- (hamis adás-vételi szerződés esetében), — C 9357/1896- (v. két rendbeli adásv. szerződést meghamisított 6 ezek alapján a tkvi bekebelezést kieszközölte), — C. 8979/1897- sz. (hamis kötelezvény alapján bekebelezés), — C. 7196/1900. (hamis törlési nyilatkozattal törlés), — C. 2336/1900. (v. meghamisított átvételi jegyekkel számolt el gazdájával.) — Ellenkező: C. 2552/1897- (v. ki hamis magánokirat alapján eszközölt ki tkvi bejegyzést, a magánokirathamisitás vétségének vádja és köv. terhe alól felmentetett és csak közokirathamisitásban mondatott ki bűnösnek.) Vagyonrongálás, testi sértés és becsületsértés e. h. 491. Bpesti T.: Vádlott a magánvádlót meggyalázó kifejezéssel illette, őt a kezéből kiragadott korsóval ütlegelte, véresre verte és e közben korsóját is eltörte. Az, hogy a korsót eltörte, önálló büntetendő cselekményt nem képez, mert vádlott ama korsót ütőoszköznek használta, szándéka tehát nem arra irányult, hogy a korsót megrongálja. Külön cselekménynek nem minősíthető az sem, hogy nevezett vádlott a magánvádlót a kérdésben forgó alkalommal meggyalázó kifejezésekkel illette, mert ő ezt a magánvádlónak tettleges bántalmazása közben követte el és igy ugy a szóbeli, mint a tettleges bántalmazás egy akaratelhatározásnak kifolyása. E szerint tehát a különféle irányú törvényszegések a Btk. 95. §-a szempontjából birálandók lévén: vádlott a könnyű testi sértés, mint jelen esetben a legsúlyosabb természetű vétségben volt bűnösnek kimondandó. (1886 okt, 4, 20,556. sz.) C: Hh. (1887. jan. 26., 9599/886. sz.) Hivatali sikkasztásjes levéltitok megsértése e. h. 492í. C.: Tekintve, hogy a vádlott által három különböző alkalommal összesen 901 frt 60 kr. erejéig elkövetett sikkasztás nem lugyanazon egy, hanem mindenik alkalommal keletkezett külön akaratelhatározásra vezetendő ugyan vissza; tekintve azonban, hogy vádlott eme sikkasztásokat eszményi egységet képező hivatali hűség megszegésével követte el, mely már az első sikkasztásnál a maga teljességében sértetett meg s helyre sem állott; tekintve, hogy ezen oknál fogva képezik a vádbeli többszörös sikkasztásoki a (Btk. 462. §-ában meghatározott hivatali sikkasztásnak egy bűntettét; tekintve továbbá, hogy vádlott a sikkasztásokat a pénzösszegeket tartalmazó leveleknek jogosulatlan felbontásával vitte véghez, ezen eszközlendő cselekménynyel egyszersmind ]a Btk. 200. §-a alá eső levéltitok megsértésének három rendbeli vétségét is elkövette, melyek a cselekményt megalkotó sikkasztás bűntettével a 95. §. értelmében alaki halmazatot képeznek; tekintve, hogy vádlott az emiitett három levél felbontásán felül ugyancsak a törvényben meghatározott eseteken kivül s igy jogositlanul G. M. czimére különböző