Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

!54 Btk. 95. §• illetve hamisításokat követtek el. A C. mindkét alsóbb bíróság Ítéletének megváltoztatásával a Btk. 401. §-ába ütköző s a 403. §-nak 2. p. szerint minősülő magánokirat hamisításának bűntettében mondotta ki őket bűnösöknek.) Csalás, magán- és közokirathamisitás e. h. 488. V. T. meghalt apósa, D. D. nevében egy 800 frtról szóló kötelezvényt állított ki, azt saját kézjegyével ellátta, s azután annak hitelesítése végett a kir. jbiróság előtt megjelenvén, ott magát D. D.-nak adta ki. D.-nal való személyazonosságát tanukkal igazolván, aláírása hitelesíttetett. E kötelezvény alapján a nevezett 800 frtnyi jelzálog kölcsönt vett fel az osztr. nemzeti banktól, iamely ezen összeget a telekkönyvileg még D. D. nevére irt, de tényleg már régen annak örökösei birtokában levő ingatlanra bekebeleztette. V- T. a banknak járó részletfizetéseket nem teljesítvén, az említett ingatlan, a bank követelésének kielégítése végett, bíróilag elárvereztetett, minek folytán D. D. örökösei károsultak. Az e. b. csalást és magánokirathamisitást; a m. b. csak magánokirathamisítást állapított meg. A O. a cselekméinyt a Btk. 400- §. 2- pontjába ütköző bűntettnek minősitette. C: Kétségtelen ugyan, hogy ugy csalás, valamint hamis magánokirat kiállítása is fenforog; ámde vádlott ezenfelül valótlan ténynek, a nyilvános jegyzőkönyvbe való bevételét és pedig azért eszközölte ki, hogy ez által, másnak neve alatt a kölcsönt megkapja, s magának jogtalan vagyoni hasz-not iszerezzen. Ezen cselekmény a Btk. 400. §-a szerint közbüntettet, az úgynevezett substantialis materialis közokirathamisitást, illetőleg ennek a Btk. 400. §-ának 2. bekezdésében meghatározott súlyosabb esetét képezi. Eszmei (Btk. 95. §.), és nem anyagi (Btk. 96. §.) bűnhalmazat volt elfogadandó azért, mert habár több büntetendő cselekmény valamennyi lényeges ismérvével forog is fen: mégis az eredmény, illetőleg a bekövetkezett okozat, a bankkölcsönnek kieszközlése és a kölcsönösszeg megfelelő részének vádlott birtokábajutása nem ezek egyikének vagy másikának, hanem az egységes czél szempontjából elválaszthatatlan egészbe egy esi tett mindhárom bűntettnek eredménye akként, hogy az egy eredmény csakis mindhárom bűntett által volt elérhető. Minthogy pedig a 400. §. második bekezdésében meghatározott büntetés a legsúlyosabb: V. T. vádlott e bűntettben volt bűnösnek kimondandó. (1882. febr. 1. 6472/81. sz.) Biztosítási csalás és gyújtogatás e. h. 489. Vádlott boltját felgyújtotta, azért, hogy a biztositási összeghez hozzájuthasson Az a. b.-ok gyujtogatást és csalási kisérletet (382. §.) eszmei halmazatban állapítottak meg. C: Tekintve, hogy vádlott fent jelzett cselekménye által a törvény több rendeletét sértette meg, ily esetben azonban ezek közül a Btk. 95. §-ában foglalt határozott rendelkezéshez képest az alkalmazandó, mely a legsúlyosabb büntetést, illetőleg büntetési nemet állapítja meg: vádlott egyedül a gyújtogatás bűntettében mondatik ki bűnösnek. (1888. márcz. 27. 493. sz.)