Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)
Btk. 93—94. §§. 145 A 92. §. alapján 2 évnél rövidebb tartamban megállapított börtön esetén a 93. §. figyelembe már nem jöhet. 461. Az alsóbiróságok fegyházzal büntetendő bűntett miatt a Btk- 93. §-a alapján fegyház helyett börtönt, a 92- §. alapján pedig börtön helyett fogházat szabtak kiC: Vádlottnak a Btk. 401. §-a és a 403. §. 1. pontja alá eső bűncselekménye a Btk. 93. és 20. §§-ai felhívásának mellőzésével bűntettnek minősíttetik és büntetése hat hónapi börtönben állapittatik meg. Indokok: Mindkét alsófoku bíróság az eljárás adatainak megfelelően helyesen állapította meg, hogy vádlott a Btk. 401. §-ába ütköző s a 403. §. 1. pontja szerint minősülő magánokirathamisitást követte el. Minthogy azonban a Btk. 93. §-a a bűnös aggkorát vagy testi gyengeségét szem előtt tartva, csak az iránt rendelkezik, hogy az ilyen egyének az ellenük kiszabandó fegyházbüntetés helyett, ha ez egyáltalán túlságosan súlyosnak mutatkoznék, a határozott ideig tar!t5 fegyházbüntetés legmagasabb mértékéig felemelhető tartamú börtönbüntetésre ítéltessenek, az iránt azonban, hogy ezen börtönbüntetésre nézve is a 92. §. alkalmazható volna, semmiféle rendelkezést nem tartalmaz, az ilyen egyénekkel szemben tehát, ha ellenük a 92. §. alapján amúgy is fegyház helyett börtön szabatott ki, a Btk. 93. §-a többé figyelembe sem jöhet: ezeknélfogva vádlottnak a Btk. 403. §-a alapján fegyházbüntetés súlya alá eső cselekménye nem vétségnek, hanem bűntettnek volt minősítendő. (1898. jan. 7. 10.161/1897. sz.) = Ellenkező (hibás) Ítélet: C. 2649/1895. sz. (mely szerint vádlott fegyházzal büntetendő bűntett miatt a 92. és 93. §§. alkalmazásával 4 hónapi fogházra ítéltetett). A vizsgálati fogság beszámítása. (C. 4. sz. döntv.) 462. Tekintve, hogy a 94. szakaszban nincs oly rendelkezés, 9*- §• melyben az mondatnék: hogy ha a vizsgálati fogság jogtalanul, vagy-vádlott hibáján kivül rendeltetett el és foganatosíttatott, az indokolatlan vizsgálati fogságnak még ezen esetben sem egész tartama, hanem annak csakis valamely része, illetőleg fele számítandó be büntetésébe; tekintve, hogy e szakasz második rendelkezését viszonyítva az előbbihez, mindkettő csak azt jelenti, hogy a vádlott hibáján kivül valósággal kiállóit vizsgálati fogsággal egyenlő tartamú szabadságvesztés-büntetés mondassák a vizsgálati fogsággal kitöltöttnek, vagyis, hogy hosszabb idő még azon esetben se számíttassák be vádlott részére mint vizsgálati fogság, ha ez utóbbi súlyosabb lett volna, mint a vádlott ellenében itéletileg megállapított büntetésben kimondott szabadságvesztés-büntetés, például, ha az ítélet államfogházra vagy elzárásra szólana; tekintve, hogy a 94. §. azon intézkedésének, mely a beszámítandó vizsgálati fogság tartamának meghatározását a biróra Döntvénytár. 10