Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

146 Btk. 94. §. bizza, értelme épen az: hogy az imént megjelölt határ között a büntetésnek azon részét, mely a vizsgálati fogsággal kiszenvedettnek veendő, a biró a megállapított büntetés és a vizsgálati fogság között létező súlyarányhoz képest belátása szerint állapítsa meg; tekintve végre, hogy amint egyrészről a mondottaknál fogva, a törvény alapján többet, mint amennyit vádlott vizsgálati fogsága által önhibáján kivül szenvedett, soha és semmiféle körülmények között nem számithat be a biró; ugy másrészt épen a suly szerint való mérlegelésénél fogva, nem lehet egy bizonyos határozott tartamú vizsgálati fogságot, ugyanazon tartamú fegyházzal vagy börtönnel azonosítani, hanem a vizsgálati fogság enyhébb voltánál fogva, annak csak bizonyos hosszabb tartama felelvén meg a súlyosabb fegyháznak vagy börtönnek, az utóbbiakból csak egy arányos, a vizsgálati fogságnál mindenesetre rövidebb tartam lesz kitöltöttnek kimondható: mindezeknél fogva a Curia kimondja: hogy a vizsgálati fogságnak vádlott hibáján kivüli hosszú tartama egészben beszámítandó; azonban e beszámítás alatt nem érthető az, hogy ugyanazon tartamú fegyház vagy börtön mondassék kitöltöttnek, mint amelyet vádlott a vizsgálati fogságban, habár önhibáján kivül töltött. [1882. tebr. 6.) 463. C: Ha a vizsgálati fogságot szenvedett vádlott oly cselekmény miatt Ítéltetik el, melyre a törv. csak pénzbüntetést szab: a rá, kiszabott pénzbüntetés a vizsgálati fogság által lerovottnak nyilvánítható. (8329/84. sz.) = Azonos: C. 2105/1884. sz. (a Btk. 94. §. alapján a kiszabott pénztetés a vizsgálati fogság által kiegyenlítettnek nyilvánittatik). 464. C.: A vizsgálati fogság tartamának beszámítására nézve, 'miután a szökésben levő vádlott, egyenesen a fővárosi rendőrség megkeresés sere s a jelen vád tárgyát képező büntetendő cselekmények miatt tartóztattatott le külföldön, ilyen körülmények között pedig nem forog fenn ok arra nézve, hogy a vádlottnak külföldön szenvedett letartóztatási ideje a büntetés kiszabásánál figyelembe ne vétessék, a tsz. rendelkezése tartatik fenn. (1888. jun. 21. 4874. sz.) 465. 0.: A vizsgálati fogság beszámítandó, ha elrendelésének, illetve fentartásának helye nem volt. (1890. jan. 28. 6422/89. sz.) 466. C: A vizsgálati fogság beszámításának, tekintettel rövid tartamára, a Btk. 94. §-a értelmében helye nem lévén: a beszámítás mellőzését illetőleg az eljáró tsz. Ítélete hagyatik helyben. (1897. ápr. 29. 10451. sz.) 467. C: Tekintettel arra, hogy az esküdtbíróság vádlottat 1900. máj. 29-én vizsgálati fogságba helyezte, ezt fentartotta, a Btk. 425.