Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 92. §. 137 menynek szerfelett nyomatékos voltánál fogra, hogy a bonczjegyzőkönyv szerint a sértett fél koponyájának boltozata elütően, egész az átlátszóságig vékony volt, ugy hogy dr. M. K. orvos véleménye szerint az olyan ütést, mint a milyent a vádlott alkalmazott, a rendes koponya törés nélkül kibirta volna. (1903. ápr. 2. 2695. sz.) 429. C: A zsarolás miatt vádolt egyén fenyitetlen előéletű és csupán kis összeget (1 frtot) követelt. Ezen körülmények között a 92. §. alkalmazható. (1892. decz. 2. 5488. sz.) 430. C: Vádlott töredelmes vallomása mellett annak büntetlen előélete és sértettnek ama ténye által előidézett felhevült kedélyáilapota. hogy vádlottat lopással gyanúsította, oly nyomatékos enyhítő körülményt képeznek, hogy azok alapján) a Btk. 92. §-a alkalmazható. Í5365/895. sz.) 431. C: Minthogy az esküdtbíróság ítéletében súlyosítóul mérlegelt az a körülmény, hogy a vádlott több akadály legyőzésével, bemászás és betörés által követte el a lopást és hogy az ellopott tárgyak értike a 100 koronához közel áll, súlyosító körülményül nem szolgálhat azért, mert az akadályok legyőzése, a bemászás és betörés, a cselekménynek büntette minősítésénél irányadók s mint a minősített lopás bűntettének ismérvei egyszersmind súlyosító körülményekül is nem mérlegelhetők; a lopott tárgyak értékének a 100 koronához közel állása pedig a Btk. 336. §-a szerint minősülő lopás bűntetténél számba vehető súlyosító körülménynek nem tekinthető; ellenben, minthogy az esküdtbíróság ítéletében kiemelt enyhítő körülmények, a büntetlen előélet, a kár megtérülése, különösen vádlottnak 19 éves fiatal kora s ezeken kivül a cselekmény elkövetésének őszinte beismerése és teljesen elhanyagolt nevelése annyira nyomatékosak, hogy ezeknek méltatásával a vádlott a cselekményre meghatározott fegyházbüntetésnek legkisebb mértéke szerint is aránytalanul súlyosan büntettetnék, minek folytán azok a feltételek fennforognak, a melyeknek figyelembe vételével a büntetés a Btk. 92. §-ának alkalmazásával szabandó ki. (1901. márcz. 6. 1291. sz.) A 92. §. mellőzése. 432. C: A vádlott mellett fennforgó enyhítő körülmények, t. i., hogy vádlott tettét beismerte, hogy magát önként feljelentette és hogy büntetlen előéletű, azzal a súlyosító körülménynyel szemben, hogy férjét a saját édesatyjának a meggyilkolására birta reá, nem tekinthetők annyira nyomatékosaknak, hogy ezek alapján javára' a Btk. 92. §-át alkalmazni lehetne, hanem ezek csakis a Btk. 91. §-ának alkalmazását indokolják. (1901. decz. 14, 7615. sz.) =---- Azonos: C. 2011/1900., C. 9081/1900. sz. 433- C: A büntetlen előélet, mint egyedüli enyhítő körülmény a Btk. 92. §-ának alkalmazását nem indokolja. (1898. nov. 24. 1555. sz.) = Azonos: C 3517/1902., C. 1523/1903. sz. 434. C: Tekintve, hogy vádlott nagy mértékben visszaélt panaszosnő bizalmával, mert nemcsak az elvállalt bútorszállítást nem teljesítette teljesen, de az elszállítandó tárgyak egyrészét el is sikkasztotta;