Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

ns Btk. 89—91. §§• és maximuma közötti középtartam állapítandó meg: a büntetés középtartama oly módon határozandó meg, hogy az azon cselekményre a büntetőtörvény által meghatározott büntetési tétel legalacsonyabb és annak legmagasabb mértéke közötti külömbözet egyenlő részre felosztatik, s az ekként eredményezett mennyiséghez hozzáadatik azon mennyiség, mely a számtani egységtől a büntetési tétel legalacsonyabb tartamáig fenmaradt. 1885. évi november hó 26-án. Hitelesíttetett 1885. évi deczember hó 24-én. Súlyosító körülmények. (Kezdeményezés, alkalom keresése, — közhivatalnoki, lelkészi, birói minőség, — éjjeli idő gyujtogatásnál.) 385. C: Valamely büntetendő cselekmény elkövetésénél két vagy több személynek közreműködése esetében a kezdeményezés, illetőleg a kezdeményezőnek ezen cselekvősége az őt csupán követőknek tevékenységével szemben mindig sulyositó körülményt állapit meg, mely súlyosító szempont, ha az utóbbi cselekvőségre nézve egyéb sulyosbitási elemek nem járulnak hozzá, s külön értékesítést nem követelnek, rendszerint a kezdeményezőnek a többieknél súlyosabb büntetésében találja törvényes és igazságos beszámítását. (1893. jun. 8. 333.) 386. C: A 24 éves, munkára képes egyénre nézve nem enyhítő, ha a lopás elkövetésekor kereset nélkül volt, — hanem e helyett sulyositó, hogy a vádbeli lopás tényálladékából, valamint az általa már előbb elkövetett lopások körülményeiből vont következtetés szerint a vádlott foglalkozását tisztességes munka helyett lopások alkalmainak keresése, s ha lehet, azok elkövetésében találja. (1897. márcz. 3. 11893. sz.) 387. C: Azon körülmény, hogy vádlott hivatali hatalmával tényleg bűnösen visszaélve követte el a büntettet és így habár a hivatásánál és hatósági megbízásánál fogva reábízott fegyvernek más ember elleni, minden alapos ok nélkül való jogtalan használata, mint a cselekményt hivatali bűntetté, illetőleg vétséggé minősítő körülmény külön beszámítás alá nem esik, de ezen mozzanat — a büntetés igazságos mértékének meghatározásánál, szemben a közönséges testi sértés bűntettével — mint súlyosbító körülmény mindenesetre számításba veendő. (1887. decz. 20. 4155. sz.) 388. C: Lelkész által elkövetett izgatás esetében vádlott lelkészi minősége sulyositó körülményül tekintendő. (12.085/95.) 389. C: Habár a törv. iránti tisztelet és ennek megtartása minden honpolgárnak egyaránt kötelessége: a bíró által elkövetett szándékos törvényszegés (párbaj) minden esetre szigorúbb beszámítás alá esik. (1898. decz. 5. 10459. sz.)