Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 89—91. §§. 129 390. C: Az a tény, hogy a vádlott ellen a jelen esetet megelőzően gyújtogatás büntette miatt megállapított börtönbüntetés végrehajtása óta több mint 10 év telt el, nem szolgálhat akadályául annak, hogy vádlottnak hasonló cselekmény miatt előzően történt büntetése súlyosító körülményként mérlegeitessék. Minthogy továbbá súlyosító körülményt képez az is, hogy vádlott a gyujtogatást éjjel követte el, és hogy a tüz továbbterjedésének és nagyobb kár okozásának megakadályozása csak a vádlott akaratától függetlenül létezett kedvező körülmények találkozásának volt köszönhető: a vádlott ellen kiszabott szabadságvesztés-büntetés nemére és mértékére vonatkozóan a T. Ítéletének megváltoztatásával az elsőfokú bíróság ítéletét helyben hagyni kellett. (1898. márcz. 18. 2135. sz.) Enyh'tö körülmények. (Beismerés, büntetlen előélet, fiatalkor, családi és vagyoni körülmények, a kár megtérítése, az elévülési idő egy részének letelte.) 391. C: Enyhítő körülménynek volt vádlott javára betudandó az, hogy midőn helyette ártatlan egyének voltak letartóztatva, az előnyomozat és vizsgálat során töredelmes vallomást tett. (1889. aug. 9. 6167. sz.) 392. C: Tekintve, hogy abban az esetben, ha vádlott nasonló büntetendő cselekmény miatt már büntetve lett volna, kétségtelen, hogy ellenében, mint visszaesőre, ezen körülmény súlyosító körülményt képezne, — és így el nem fogadható az az érvelés, hogy a büntetlen eljőélet nem enyhítő ok, minthogy az ellenkező nem lehetne sulyositS; tekintve, hogy ezeknélfogva a büntetlen előéletet az elsőbiróság helyesen vette enyhítő körülménynek, stb. (1894. szept. 20. 8321. sz.) = Azonos: C. 7029/1890. sz- (Gondatlanságból elkövetett cselekménynél a büntetlen előélet enyhítő körülmény), C. 7798/1890. = Ellenkező: C. 970/903. (A beismerés csak akkor enyhítő körülmény, ha a bizonyítás súlypontjai a beismerés), C. 8041/1884., C. 6560/1886. sz. 393. C: Nem ütközhetik bírósági gyakorlatba, ha az eljáró bíróság az előtte állott 21—22 éves vádlottakat látva, fiatalságukat enyhítő körülményül vette, sőt ebben az esetben a vádbeli bűntettnek a Btk. 303. §-át érintő súlyos voltával szemben, annak a fiatal korral járó negédességből, meggondolatlanul történt elkövetése lehet egyedül ok arra, hogy a törvényszerű büntetés legkisebb mértéke alkalmaztatott, stb. (1899. okt. 17. 135/1899. sz.) —Ellenkező: C. 2642/1885. sz. (Husz éves koron tul a fiatal kor nem enyhitő körülmény), C. 1608/1900. sz. 394. C.: Vádlott családjának számos tagból álló volta és a fővárosban uralkodó drágaság mellett bizonyos fizetéses összeg életszükségletek fedezésére elégséges nem lévén, ezen körülmény (sikkasztásnál) enyhítőül beszámítható. (1886. aug. 13. 5829. sz.) — Azonos: C. 2396/1891. sz. (Sikkasztásnál enyhitő körülménynek vétetett a nagy család és az összeg csekély volta), C. 1562/1895. sz. (Lopásnál: számo3 tagból álló terhes családi állapot), C. 9195/1896. sz. (Szándékos emberölésnél: kiskorú gyermekek léte). Döntvénytár. ^