Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)
Btk. 82. §• 115 a szenvedett sértés folytán meghalt. Az elsőbiróság által alkalmazott 307. §.-t a bpesti T. alkalmazhatónak azért nem találta, mert a tettes szándéka anyjának megsértésére irányult, s mert a tényleg sértett semmi olyat nem tett, a mi a vádlottban erős felindulást kelthetett volna. C: Tekintve, hogy a Btk. 307. §-ának 3. bekezdésének rendelkezése csak abban az esetben nyerhet alkalmazást, midőn a halált okozó testi sértés a sértettnek felmenő rokonán okoztatott, s tekintve, hogy a sértett és elhunyt személy vádlottal ily rokonsági viszonyban nem állott, tekintve, hogy vádlottnak szándéka, mely anyjának bántalmazására irányult, a kőhajitás eltévedése következtében meghiúsult; tekintve, hogy ezek folytán a vádlott cselekményére alkalmazandó büntetési tételnek megállapításánál a 'meghiúsult szándék tekintetbe nem jöhet; tekintve, hogy a Btk. 307. §-a első bekezdésének nem tulajdonitható az az értelem, hogy az ott emiitett erős felindulásnak a sértett fél jogtalan cselekményéből kell erednie, minthogy ez utóbbi esetről a felhívott törvényszakasz második bekezdése tartalmaz külön rendelkezést: mindezek szerint a jelen esetben a Btk. 307. §^ának első bekezdésében jelzett erős felindulás mellőzése nem indokolható. (1889. jan. 22. 4983/88. sz.) 350. C: Vádlott ölési szándékkal V. I.-ra lőtt, azonban ezt nem találta, hanem lövése által G. K.-on és G. J.-on súlyos testi sértést ejtett. Tekintve, hogy vádlott szándéka embernek megölésére irányult, de cselekményéből emberhalál nem következett be, cselekménye szándékos emberölés kísérletét képezi. Tekintve továbbá, hogy vádlottnak szándékos emberölés kísérletét képező cselekménye folytán két ember szenvedett súlyos testi sértést; tekintve, hogy azon esetben, ha a vádlott lövése nem azt az egyént találta, a kit megölni akart, a cselekmény ugy bírálandó el, mint szándékosan azon egyén ellen irányuló, a kit a lövés sértett és a jelen esetben két ember sérült meg: vádlott terhére kétrendbeli szándékos emberölés bűntettének kísérlete volt megállapítandó. A Btk. 280. §-a azért nem alkalmaztatott, mert vádlott kétségtelenül csak egy embernek, V. I.-nak halálát akarta okozni. (1899. szept. 24. 9415/98. sz.) 351. Bpesti T.: Vádlott, midőn a kezében tartott pohárból kénsavat öntött R. F. arczába, előre láthatta, hogy az ez utóbbi oldalán haladó P. F. és G. B. larczába is fog ömleni, a mi tényleg be is következett. Már pedig, a ki olyat tesz, a minek következménye előre látható, annak cselekménye nem gondatlan (culposus), hanem szándékos (dolosus). ha mindjárt szándéka nem is határozott (dolus determinatus). hanem határozatlan (indeterminatus), míg gondatlanság (culpa) csak akkor forog fenn, ha a cselekvő a köteles gondosság elmulasztása folytán nem láthatta előre azt, a mit annak alkalmazása mellett előre 8*