Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)
Btk. 79- és 81. §§• 111 sóbb bíróságoktól eltérőleg megállapíttatik, hogy vádlott fegyelmi jogot gyakorolt és M. F. I. fellépése nem védelem, hanem támadás jellegével bir; tekintve, hogy az a helyzet, melyben vádlott volt, figyelemmel az orvosok véleményével igazolt testi és lelki állapotára, az igazságügyi orvosi tanács véleményére, hogy vádlott betegsége lényeges befolyással lehetett cselekményére, nagyon is alkalmas volt vádlott oly megzavarását előidézni, hogy testi épségének megvédésére a rendelkezésére álló módot a jogos védelem határának áthágásával használta : ezeknélfogva az alsóbirósági Ítéletek megváltoztatásával vádlott a Btk. 79. §-nak utolsó bekezdése alapján a vád és következményeinek terhe alól felmentendő volt. (1895. jan. 17. 5086. sz.) 342. C: Tekintve, miszerint K. M. vádlott K. F. sértett fél irányában csakis házi fegyelmi jogával élt akkor, a mikor ezt, mint alája rendelt cselédet, az általa tanúsított illetlen viselkedése miatt arczul ütötte; tekintve továbbá, hogy nevezett K. J. ezen jogos megfenyitése miatt nem volt feljogosítva vádlott ellen támadólag fellépni és végre tekintve, hogy vádlott az ellene a sértett fél által kifejtett és személyét veszélyeztető megtámadás ellen erőhatalommal élni jogosítva volt, ugyanazért a vádlottnak vádbeli cselekménye beszámítás alá nem esvén: a kolozsvári T. ítéletének megváltoztatásával a kolozsvári tszlnek ítélete hagyatik helyben, ugy a fenti, valamint az abban felhozott indokainál fogva. (1900. aug. 30. 12247. sz.) Magánjogi tévedés mennyiben zárja ki a beszámítást. 343. Vádlott az 50 frtos váltóra F- I. kibocsátói, T- G. és T. V. forgatói £1. §. névaláírását a nevezettek tudta és beleegyezése nélkül reávezette. E tette a védő szerint azért nem számitható be, mert ez a váltó csak egy már létezett, elsőizben 1898-ban hasonló összegről kiállított és többször megújított váltó beváltására szolgált és mert az 1898-ban kelt váltó F. I. és T. V. valódi névaláírásával, valamint T. G.-nak felhatalmazás folytán reá vezetett aláírásával el lévén látva, vádlott ebben a tényben, illetve a váltókötelezettségnek a nevezettek részéről ekként történt elvállalásában felhatalmazást látott a későbben keletkezett váltónak azok nevében való aláírására. Ha pedig az erre vonatkozó jogosultsága, vagyis az ezen jogosultságot megállapító magánjogi jogszabály fennállása tekintetében tévedésben volt, ez a tévedés a beszámítást a Btk. 81. §-ából következtethetően kizárja. C: Eltekintve attól, hogy a Btk. 81. §-a nem a beszámítást kizáró ok megállapítását, hanem éppen ennek ellenkezőjét tartalmazza; és hogy valamely magánjogi jogszabály érvénye vagy értelme körül fenforgó tévedés a Btk. 82. §-ában meghatározott kizárási ok megállapításához csak abban az esetben vezethet, ha vádlott ezen tévedésnél fogva az eljárás tárgyát képező bűncselekmény tényálladékához tartozó valamely ténykörülményről nem bírt tudomással; kétségtelen miképp minden uj váltónyilatkozat uj váltókötelezettséget állapit meg