Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 79- §. 105 súlyos testi sértés miatt emelt vád és következményeinek terhe alól a Btk. 79. §-a alapján felmentetik. (1890. szept. 12. 4533. sz.) = Azonos' C. 3212/1891- sz. (Sértett éjjel ittas állapotban utat tévesztve vádlott házába menít s mindkét szobát benyitotta. Vádlott tolvajnak vélte s midőn futás által akart menekülni, bottal leütötte), C. 7672/1895. sz. (Vádlott az ő zaíbföldjén tilosban legeitetőket észrevévén, azokra «megáŰj»-t kiáltott azok a zabból a szomszédos földre mentek és mivel őket felismerni vagy elfogni nem volt kilátása, a lovak után lőtt, hogy a tettesek nyomára jöhessen. A lövés az egyik lovat s, a rajta ülő sértettet érte. A Curia a. menekülő szándékos kártevőkre intézett lövést a vagyon ellen intézett megtámadásnak elhárítására szükséges és jogos védelemnek vette), C. 999/1902. sz. (Sértettek a vádlott őrizetére bizott szőlőbe behatoltak lopás végett s midőn vádlott a zörej által figyelmeztetve odakiáltott: «kik vagytok?;), szidalmakkal feleltek. Vádlott elriasztás czéljából a hangok irányába lőtt), C. 1239/1902. sz. (Vádlott, kit többször megloptak, lesbe állott s a tolvajt ki háromszori felszólításra sem állott meg, faron lőtte), C. 5826/1902. sz. (Vádlott a szilvalopáson ért fiút puszta kézzel megverte), C. 10,264/1902. sz. (Vádlott mezőőr a kukoriczalopásori ért s megállani nem akaró sértett után lőtt! s azt megsebezte), C. 10,855/1902. sz. (Vádlott a gubacslopáson ért sértett menekülésének megakadályozása végett okozott testi sértést), C. 213/1903. sz. (A felesketett mezőőr vádlott töklopáson érte a sértettet, a kit meg akart zálogolni, de az ellenállott, mire vádlott rézfokosával fejbevágta). ÉP* S2Ö. C: A T. Ítéletének M. I. vádlottról rendelkezett felebbezett része hh. ' Indokok: Az alsóbiróságoknak helyes ténymegállapítása szerint B. N. B. azért jelent meg és tartózkodott 1898. május 2-án K. J. fürészmalmában, hogy a munkásokat béremelés követelésére, esetleg e munkától való tartózkodásra biztassa fel. N. B.-nek e ténykedése illetéktelen beavatkozás volt a munkaadó' és a murikások közti szerződéses viszonyba, jogtalan támadás a K. J. szerződési szabadsága ellen, mert őt munkásaival szemben kényszerhelyzetbe volt hozandó. Ezt a jogtalan támadást M. I., mint K. J. üzleti alkalmazottja, a Btk. 79. §-a értelmében jogosítva volt elhárítani. Midőn tehát B.-t a gyárból kiutasítván, ennek olyképp vélt nyomatékot adhatni, hogy a megtámadót becsületsértő szavakkal ás a rendőrséggel való fenyegetéssel illesse, e cselekvésben nem ismerhető fel egyéb, mint ama törekvés, hogy a támadót a jogsértő cselekvés abbanhagyására bírja; s minthogy az adott viszonyok közt az erélyes fellépés indokolva volt s a keményebb kifejezések használata szükségesnek tekintendő; vádlott becsületsértő cselekményének beszámítása a most idézett §. szerint ki van zárva. (1900. máj. 23. 11121/99. sz.) Jogos védelem állattal szemben. 330. P M. a saját földjéről elűzte Sz. L. pulykáit, miközben három darabot megölt, négyet pedig megsebzett ugy, hogy Sz. L.-nak összesen 6 frtny! kárt okozott. Az alsóbirósági Ítéletekkel a Btk. 428. §-ából folyólag elitéltetett. C: Vádlott tulajdona jogos védelmében forogván, abbeli cselekménye, hogy a pulykákat földjéről elűzte, és eközben néhányát leütött, büntető uton üldözhető nem lévén: a terhére rótt más vagyona megrongálása vétségének és következményeinek súlya alól mindkét alsóbiró-