Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 79- §. sági ítéletek megváltoztatásával felmentetik, és sértett fél netáni kártérítési igényeivel a polgári perutra ntasittatik. (1883. szept. 5. 617.) == Hibás ítélet, mert a 79. §. csak embertől származó támadásról szól. A kárt okozó állat megölése azért nem esik büntetés alá, mert a mezőrendőri törvény szerint ez a cselekmény jogos, holott a 418'. §• szerint csak a jogtalan vagyonrongálás büntethető. 331. C: Tekintve, hogy T. J. vádlottnak azon mentsége, miszerint a sértett félnek öt tanyai ebe által megtámadva lévén, s védelmére senki sem jővén, midőn a támadó ebekre vádlott a lövéseket tette, jogos védelemben volt, az eljárás folyamában megczáfolva nem lett: a Bpesti T. ítélete ezen indoknál fogva hagyatik helyben. (1888. márcz. 8. 5255/1887. sz.) = Azonos: C. 3826/1888. sz. (Vagyon védelmében idegen állatnak megölése jogos védelemnek elismertetett.) Jogos védelem és jogos védelem határainak tulhágása egyszerre meg nem állapítható. 332. Tekintve, hogy a jogos védelem a cselekmény beszámithatóságiát zárja ki, a miből következik: hogy ugyanazon cselekményre vonatkozólag nem állapitható meg a jogos védelem határainak félelemből, ijedtségéből vagy megzavarodásból származott tulhágása, mely utóbbi ta beszámítást nem' zárja ki, hanem a Btk. 79. §. 2. bekezdésében világosan kifejezett rendelkezésnél fogva csupán a büntethetőséget szünteti meg. P. G. vádlottra vonatkozólag aT. Ítéletének a jogos védelem határainak tulhágását kimondó intézkedése mellőztetik s a felmentő rész az elsőfokú bíróság ítéletéből a jogos védelem iránt elfogadott okokból hagyatik helyben. (1889. nov. 20. 4250. sz.) Jogos védelem határainak büntetlen tulhágása. 333. Sz- K. annak kifejezést adván, hogy szándékában van Sz- J.-n boszut állani, egy kapával veszélyes fenyegetések közt nekiment az előle elzárkózott Sz. J.-nek, ennek szobaajtaját a kapa fokával oly erővel döngette, hogy az sarkából kiesett, mire Sz. J. vádlott a szobában kényszerhelyzetében felkapott egy karót és a támadót azzal erősen fejbe vágta, ki erre csendes lett, de csakhamar ismételte garázdálkodását, újból megjelent az ajtó előtt, s azon dörömbölt. Erre őt vádlott a karóval megdebta, és ez által a hasán oly sértést ejtett, a mely a halált okozott sérülést eredményezte. A két aisóbiróság vádlottat jogos védelem czimén felmentette. C: Mindkét alsóbb fokú bíróság ítélete részben rne^változtattatik. Vádlott a Btk. 306. §-ában meghatározott halált okozó súlyos testi sértésben mondatik ki bűnösnek, azonban a Btk. 79. §-a 3. bekezdése értelmében a büntetés alól felmentetik. Tekintve, hogy oly bizonyíték nem merült fel, a mely szerint a már súlyosan megsebesített Sz. K.-nak másodízben az ajtóelőtti megjelenése vádlottra nézve annyira veszélyes lett volna, hogy annak a testi épsége elleni karóhajitást szükségessé tette; a cselekmény ennélfogva