Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

Btk. 79- §. 103 véletlenül volt az kezében, vádlott cselekményét, ha a jogos védelem határainak még túllépéséről lehetne is szó, azt azon ijedtség és zavarodottságban követte el, melyben a Btk. 79. §-ának 3-ik bekezdése a büntetést kizárja. (1882. febr. 9. 9267/81. sz.) Jogos védelme harmadik személynek. 325. C: Tekintve a vizsgálat s a bizonyítási eljárás adatai által megállapított tényállást, mely szerint B. Gy. a közte és vádlott atyja, a 65 éves H. J. közt az utczán lefolyt szóváltás után, utóbbi lakóházába jött s ott a folyosóra kilépett H. J.-t megtámadta, kétszeri arczulütés után nyakánál fogva a falhoz szorítva tartotta, a kinek ezen helyzetében intézte a neje segélykiáltására elősietett vádlott a kezében volt trágyavonóval atyját bántalmazó erős testalkatú B. Gy.-ra azon ütést, a mely annak fejét találván, a szakértői vélemény szerint is negyednapra bekövetkezett halálát okozta: Vádlott jogos védelmet gyakorolt, midőn az előre haladott korban levő atyjának személye ellen a teljes férfi erejében veit s indulatosságáról ismeretes B. Gy. által intézett s annak testi épségét, esetleg életét is fenyegető jogtalan és közvetlen megtámadás elhárítására tette máshonnan segélyt sem várható helyzetében nevezett B. Gy.-ra a végzetes ütést. (1890. decz. 30. 6461. sz.) = Azonos: C. 7064/1889. sz. (Az éjjeli álmából felriadt vádlott látva, hogy férje a sokkal erősebb sértettel való küzdelemben veszedelemben forog, sértettet a kezébe került bottal fejbe ütötte), 0. 7485/1889. sz. (Vádlott látva, hogy fiát a s,'értet't a vízhordó rúddal veri, odasietett s mialatt fiát kiszabadította, sértettet bántalmazta is), C. 10,648/1889. sz. (Sértettek ütő eszközökkel ellátva, a mezőn juhai után igyekező vádlott után mentek s a köztük kifejlődött szóváltás közben verekedést ke:dve, vádlott atyját leütötték s vádlottat is megtámadták, ez azonban könnyű testi sértést ejtett rajtuk), |C. 11,970/1890. (Sértett a vádlott nejét ok nélkül ugy meglökte, hogy földre esett, midőn pedig ezért vádlott kérdőre vonta, egy küllőfával őt is fejbe ütötte. Vádlott kikapta kezéből az ütőeszköat s egy ütést mért reá, a mely súlyos testi sértést okozott), C. 2946/1892. sz. (Vádlott arra a hirre, hogy nejét verik, kifutott az udvarra s látva, hogy sértett és társa verik terhes állapotban levő nejét, felkapott egy kapát s azzal egy izben a sértett kezére sújtott), C. 9571/1895. sz. (Vádlott unokatestvérének segélykiáltására szaladt a tett. helyére s látva, hogy az elhalt sértett a földre tepert unokatestvérre fölemelt botjával épen sújtani akar, ugy ütötte fejbe a sértettet, hogy az koponyájának ritkán észlelt vékonysága folytán belehalt), C. 1479/J902. sz. (A sértett felgyűrt ingujjakkal és fenyegető karokkal futott a vádlott kis fia után a vádlott udvarába, a ki az udvarajtónál forró lúggal leöntötte). 326. Az első- és másodbiróságok vádlottat súlyos testi sértés vétsége miatt elitélték. C: Tekintve, hogy a sértett a vádlott édes atyját súlyosan bántalmazta, a'nnak szakállát tépte, mellén fogta, s vádlott ellen is erőszakoskodott akkor, amidőn ez a sértettet bántalmazott atyjáról lerántva, ezen cselekedetével okozója volt megsérülésének; tekintve, hogy a kifejtett tényállás szerint vádlott, kétségtelenül a jogtalanul megtámadott atyjának védelmében rántotta le erről az erőszakoskodó fivért;