Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

VI A jelen első kötet csak a Btk. judikaturáját tartalmazza. Ennek nyers anyagát dr. Angyal Pál pécsi jogakadémiai tanár, dr. Bálás Elemér budapesti kir. ügyész és dr. H e i 1 F a u s z t i n közigazgatási biró rendezték és tették hozzáférhetővé ; természetes azonban, hogy emellett nagy munka várt még a szerkesztőre is, kinek a kitűnő munkatársak feldolgozása között az összhangot s az egész anyagnak megfelelő czimekkel való felosztásával a határozatok áttekinthetőségét és hozzáférhetőségét kellett eszközölnie. Csak igy vált lehetővé, hogy a három szakférfiú által, egymástól függetlenül feldolgozott anyag külső megjelenésében, terjedelmében és berendezésében mégis teljesen egyöntetűvé s olyan egységes egészszé vált, amelynek egyes részei közt a feldolgozásbeli különbség alig ismerhető fel. Fötörekvésünk az volt, hogy aránylag kis téren a lehetőség szerint teljes képét adjuk a magyar büntetőjudikatura eddigi fejlődésének és mai állásának. Hogy e czélra minél több terünk maradjon : mellőztük nemcsak a törvény szövegét, hanem a kódex részeinek és fejezeteinek czimeit is. Mindez sok tért foglalna el anélkül, hogy szükség volna rá. Aki valamely konkrét eset alkalmából tájékozódni kiván a birói gyakorlatról, a törvény megfelelő szakaszát már ismeri s a Döntvénytárban az illető szakasz judikaturájára kiván rányitni. Ezt módszerünk mellett könnyen megteheti, mert a fejczimekben kitüntetett §§. kezdettől végig tájékozást nyújtanak az iránt, hogy a könyv mely lapjain foglaltatik az illető szakasz judikaturája, az oldalra jegyzett szakaszszám pedig mutatja, hogy hol kezdődnek a kérdéses határozatok. Egy-egy §. keretén belül azután különböző czimekre oszlik a nagyobb terjedelmű anyag, ami közelebbi tájékozást nyújt az egyes határozatok tartalmáról. Maguk a határozatok, bár a szükséges kihagyásokkal, lehetőleg szó szerint vannak fölvéve. Stiláris módosítás csak ott fordul elő, ahol ezt a kihagyás után fenmaradt szöveg érthetősége megkivánja. Különös súlyt helyeztünk a Btk. általános részére; minthogy azonban az ehhez tartozó birói határozatok legnagyobb része egyszersmind valamely bűntett vagy vétség tényálladékát is megvilágositja (igy pl. a bünsegitő és tettestársi cselekedetek elhatá-