Büntetőjog és bűnvádi eljárás 1. Büntetőtörvénykönyv a bűntettekről és vétségekről (Budapest, 1905)

VII rolása a különböző büntetendő cselekményeknél): ennélfogva az illető helyen rendszerint utalás történik a Btk. általános része keretében foglalt ama határozatokra, amelyek a kérdéses deliktumra vonatkoznak. Amennyiben a határozat megértése szükségessé teszi: a tényállás rövid bevezetésben előre van bocsátva. Á feldolgozás módszerét illetőleg megjegyezzük még, hogy miután sok esetben az ugyanazon §-hoz tartozó hasonló esetek oly tömege állott rendelkezésünkre, amelyeknek külön határozatok gyanánt való fölvétele részint fölösleges lett volna, de másrészt túl is haladná a rendelkezésünkre bocsátott aránylag még mindig szük tért: ez okból az ily esetek a szó szerint felvett alapvető határozat kapcsán, tényálladékuk rövid megjelölésével soroltatnak föl. Ez nagy és gondos munkát igényelt, de ezzel lehetővé vált az, hogy a birói gyakorlat teljes anyagát felvehettük Döntvénytárunkba anélkül, hogy ez által túlhalmozottság vagy bizonyos anyag túltengése állott volna elő. A Curia döntvényei tárgyukhoz képest az illető §-hoz vannak beosztva, mindazonáltal feltűnőbb betűkkel nyomatva, hogy az olvasó azokat már az első megtekintésre fölismerje. A büntetőjogi judikatura ilyetén feldolgozása úttörő és nehéz munka volt. Ez nemcsak indokolja, de ki is menti e kötetnek késedelmes megjelenését. Akik e könyvet használni fogják, bizonyára szivesen megbocsátják a késedelmet, ha ennek fejében, mint hiszszük, czéljának teljesen megfelelő munkát kapnak. A büntetőjogi judikatura II. kötete, amely már sajtó alatt van, a kihágásokról szóló büntető törvénykönyv, a melléktörvényekben foglalt vétségek és kihágások, a sajtótörvény s a bűnvádi perrendtartás anyagát foglalja magában. Ezt az anyagot három csoportra osztva E d v i Illés Károly, Kenedi Géza és néh. Sánta Elemér dolgozták fel. Kelt Budapesten, 1905. november havában. Edvi Illés Károly dr.