Polgári törvénykezés 2. Különös eljárások. Örökösödési eljárás. Végrehajtási eljárás. Telekkönyvi rendtartás. Ügyvédi rendtartás. Közjegyzői rendtartás (Budapest, 1906)

32 Örökösödési eljárás. * XVI t-u. ' 3esyzett ingatlanra vonatkozólag harmadik személy, mint tényleges bir70. §. tokos hoz fel az 1892: XXIX. t.-czikkben meghatározott esetekben perenkivül is érvényesíthető tulaj donigényt; az örökhagyó özvegye, aki a végrendelet hatálytalanításával közszerzemény és özvegyi jog czimén kiván az örökösökkel szemben jogokat érvényesíteni, az örökösökhöz való jogviszonyát tekintve, nem harmadik személy, hanem oly érdekelt fél, akinek a családi jogban gyökerező' igényei az osztály megtételénél és a hagyaték átadásnál figyelmen kivül nem hagyhatók, reá nézve tehát a perreutasitó határozat meghozatalánál az idézett törvény 84. és következő szakaszai szolgálnak irányadóul. (1904, április 28. 8543. sz.j 136, C: A közszerzeményi jog érvényesítése az 1894: XVI. tcz.-kel szabályozott eljárás és a 84. §-án alapuló perreutasitás keretén kivül, külön perrel eszközlendő. — Az idézett tcz. 70. §-a sem alkalmaz* ható a közszerzeményi igény érvényesítésére, amennyiben ez a szakiasz a 67. és 69. §§-kal összefüggésben lévén magyarázandó, az örökhagyó nevén álló oly ingatlanokról intézkedik, melyeket még az örökhagyó elidegenített. (1904. máj. 13. 2288. sz.) HETEDIK FEJEZET. A HAGYATÉK ÁTADÁSA. Átadást nem akadályozó vitás kérdések. 73. §. 137. C: Az érdekelt felek között nem vitás az, hogy a végrendelet nélkül elhalt néh. M. A. után négy leszármazó örökös maradt, sőt ,ezek örökösödési jogukat törvényes lemenő öröklés jogczimén kölcsönösen és kifejezetten elismerték és vita tárgya közöttük egyedül a hagyaték állagának ingókkal, illetve követelésekkel kiegészítése és az volt, hogy az örököstársak egymásnak előre kapott értékek alapján tartoznak-e és minő megtérítéssel. A törvényes lemenő öröklési jognak kölcsönös elismerése nem hagy fel semmi kétséget a tekintetben, hogy a négy örökös az örökhagyó •után négy egyenlő részben van hivatva örökölni, ennyiben tehát a hagyatéki eljárás folyamán az egyezség létrejöttnek tekintendő; a fent emiitett vitás kérdések pedig a dolog ilyen állásában, tekintettel az 1894. évi XVI. t.-cz. 73. §-á-nak rendelkezésére, a hagyaték átadását nem akadályozzák: az elsőbiróság tehát helyesen intézkedett akkép, hogy M. A. hagyatékának átadása tárgyában rendelkezett és hogy az örökösöket ugy a hagyaték kiegészítése, mint a vitatott, az el nem ismert előre kapott értékek kérdésének megoldása tekintetében egymás ellen kölcsönösen perre utasította. A közszerzeményi jog a családi vagyonjog körébe tartozik és mint ilyen nem öröklési, hanem kötelmi jog természetű lévén, érvényesítése az 1894. évi XVI. t.-czikkel szabályozott eljárás és a 84. §-án