Polgári törvénykezés 2. Különös eljárások. Örökösödési eljárás. Végrehajtási eljárás. Telekkönyvi rendtartás. Ügyvédi rendtartás. Közjegyzői rendtartás (Budapest, 1906)

18 Házassági eljárás. nálatától a korábban fennállott birói gyakorlatra való hivatkozással el nem zárhatók. (1899. febr. 1. 6609/98. sz.) 71. C.: Az ágy- és asztaltól való különélésnek, mint békéltetési kísérletnek, az 1894 : XXXI. tcz. 99. §-a alapján való elrendelésével, a bontási kérelem nincs ugyan érdemileg eldöntve, de a per adatai anynyiban mégis mérlegelendők, hogy az ágy- és asztaltól való különélés czéltalan és igy el nem rendelendő az esetre, ha egyáltalán jelenségei sem forognak fenn oly körülményeknek, melyek esetleg" bontó oknak minősitlhetők, s ifgy, mintán az fá|gy- és asztaltól való különélés elr rendelésénél esetleg a gyermekek elhelyezésére és vagyoni igényekre vonatkozó fontos kérdésekre nézve szükséges intézkedés: a 99. §. alapján keletkezett határozatok jogi természetükre és hatályukra nem azonosok lévén az 1894: XXXI. tez. életbe lépte előtt fenn állott jog1szabályoknak megfelelő azokkal a határozatokkal, melyekkel az ágyés asztaltól való különélést, esetleg a feleknek kijelentései alapján, elvontan, mint békítési kísérlet, minden különös joghatály nélkül ismételve is 'elrendeltetett: az 1894: XXXI. tcz. életbeléptetése után, a 99. §. alapján keletkezett határozatokra nézve, az előzően fennállott az a gyakorlat nem folytatható, mely szerint az ágy- és asztaltól való különélést elrendelő első fokú ítélet ellen jogorvoslat meg nem engedtetett. (1899. márcz. 14. 154. sz.) 72. C: A felek ágy- és asztaltól különélésnek elrendelése békéltetési kísérlet természetével bír, ez ellen tehát a házasságvédőnek1, mint ilyennek felebbezési joga nincs. (1902. szept. 10. 5952. sz.) 73. C.: Midőn a válóperekben a tábla az elsőbiróság Ítéletét neheztelt részében is helybenhagyta és az ügyiratokat Ítéletének kézbesítése és a netaláni felebbezésnek beadhatása végett az elsőbirósághoz vissza nem küldötte, hanem azokat, hivatalból felülvizsgálat végettj a Ill.-birósághoz felterjesztette, oly intézkedéseket tett, mely által a felebbezési jog megsértetett, miért ezen intézkedés hivatalból megsemmisítendő. (1883. decz. 28.) 74. C: Ha az elsőbiróság a házassági köteléket mindkét fél vétkessége miatt bontotta fel, a másodbiróság azonban egyedül a felp. férjét nyilvánította vétkesnek, illetve az elsőbiróság ítéletét részbenmegváltoztatta: ily esetben, tekintve, hogy felp.-nek jogában áll a másodbiróság Ítéletét felebbezni, a másodbiróság Ítélete a felekkel közlendő. (1896. szept. 22. 3888. sz.) 75. C: A másodbiróság a per tárgyának érdeme, vagy a további eljárásnak megszüntetése avagy felfüggesztése iránt nem rendelkezett, hanem az elsőbiróságot abból az okból, mert az elsőfokú ítéletnek rendelkező része annak indokolásával ellentétben áll, uj határozat hozatalára utasította, lényegileg tehát kizárólag az elsőfokú Ítéletnek szabatos szövegezése iránt intézkedett. Minthogy pedig a házasság fel-