Polgári törvénykezés 2. Különös eljárások. Örökösödési eljárás. Végrehajtási eljárás. Telekkönyvi rendtartás. Ügyvédi rendtartás. Közjegyzői rendtartás (Budapest, 1906)

Kereset. 16 anélkül, hogy hollétéről felp.-t csak értesítette volna is és hogy nejéről s annak eltartásáról nem gondoskodik, folytonos cselekményt képez, ennélfogva felp.-nek ezen a Ht. 80. §-a a) pontjára alapitható kereseti joga el nem évült. Nagyváradi T.: Hh. C: Hh. (1900. okt. 9. 4252. sz.) A bontó ok megjelölése. 57. C.: Ha a házasság felbontását kérő fél a per adatai szerint bebizonyított körülmények alapján nem ezeknek megfelelő bontó okra hivatkozott, tekintettel arra, hogy a megfelelő törvényhelynek a fél ré­széről helytelen idézése a bíróságot a helyes alkalmazásban nem aka­dályozhatja, a felhozott tények alapján megállapítható bontó ok miatt a bíróság köteles a házasságot felbontani. (4264/96. sz.) 58. C: Alp. az 1894: XXXI. tcz. valamely §-ára való hivatkozás nél­kül ugyan, de felp.-nek erkölcstelen élete és házasságtörése miatt kérte viszontkc-resetileg a házasság felbontását és felp.-nek vétkessé kimon­dását. Habár a felek kérelmeik előterjesztésénél törvényre nem is hi­vatkoztak, a bírónak határozatait mégis mindenkor törvényre kell ala­pítania, eszerint alp. viszontkeresete az 1894: XXXI. tcz. 80. §. c) pontja, esetleg 76. §-a értelmében bírálandó el. (1897. jun. 16. 2805. sz.) 59. C: Habár az ágytól és asztaltól elválasztó ítéletnek bontó íté­letté való változtatása az 1894: XXXI. tcz. 141. §-a alapján az esetre ké­relmezhető, ha a házasfelek oly tények alapján lettek ágytól és asztal­tól elválasztva, melyek az 1894: XXXI. tcz.-nek rendelkezései szerint bontó okul szolgálhatnak, a bukaresti osztrák-magyar konzulátusnak 1892. április 4. 3416. szám alatt kelt határozata pedig a házasfeleknek köl­csönös beleegyezésére van alapítva s igy, miután a kölcsönös beleegye­zés az id. törv. szerint bontó okot nem képezhet, felp. az elválasztó ítéletnek bontó ítéletté való átváltoztatását helytelenül szorgalmazta. Tekintve mégis, hogy felp. előzően azon az alapon kérte a házas­ságnak felbontását, hogy alp. más nővel házasságot kötött, az 1896. június 2-án tartott tárgyaláskor kereseti kérelmét lényegileg nem változ­tatta, hanem csak a házasság megszűnését kifejezendő bírói határo­zat jogczimére nézve módosította akként, hogy az ágytól és asztaltól elválasztó ítélet bontó ítéletté átváltoztattassék, a per adataiból pedig s különösen, a becsatolt anyakönyvi kivonatból kétségtelenül kitűnik, hogy alp. tudva azt, hogy a felp.-sel kötött házassága még fennáll, 1895-ben uj házasságot kötött: ezekből az okokból a házasságot az 1894. évi XXXI. tcz. 76. §-a lailapján felbontani s alp.-t a 85. §-a értelmében vétkesnek nyilvánítani kellett. (1897. szept. 30. 4447. sz.) Külföldi bíróságnak ágytól és asztaltól elválasztó határozata. 60. C.: Ha a bontásra irányult kérelem a külföldi bíróságoknak ágytól és asztaltól elválasztó oly határozatára van alapítva, melyben a házastárs vétkessége megállapittatott, az esetben a magyar bíróság az elválasztó ítélettel már megállapított ténykörülmények uj vitatásába

Next

/
Thumbnails
Contents