Polgári törvénykezés 2. Különös eljárások. Örökösödési eljárás. Végrehajtási eljárás. Telekkönyvi rendtartás. Ügyvédi rendtartás. Közjegyzői rendtartás (Budapest, 1906)

A házastárs igénykeresete. 195 a házasság tartama alatt szerzett vagyon tekintetében a férj főszer- 18^1<:zLX" zőnek vélelmezendő, holott ez a felfogás nem tételes törvényeinkből, 92—96. 88 eem la bírói Igyakorlat által a közszerzemény tekintetében felállított elvekből nem vonható le. De téves ez az Ítéleti indok már csak azért is, mert a& a vagyon, a melyet az. iparos osztályhoz tartozó házastársak a házasság tartama alatt szereznek, közszerzeményt képez, mely közBzerzeményre nézve a házasság fennállásának ideje alatt a kezelés és rendelkezés joga azt a házastársat illeti meg, akinek akár külön vagyonából, akár külön keresményéből, akár külön kereskedelmi, akár ipari vállalatából az származott, s mert csak a házasság felbontásakor állhat be a törvénynél fogva az az eset, hogy az egyik házastársnak illetőleg örököseinek a másik házastárs által a házasság tartama alatt szerzett vagyonra közszerzeményi igényük lehet, a mig tehát a házasság fennáll, a feleség, a mennyiben a férj ellen vezetett végrehajtás alkalmával oly közszerzeményi vagyon vétetett foglalás alá, a melyre nézve a kezelés és rendelkezés joga őt illeti, jogosan igényelheti annak a közszerzeményi vagyonnak a foglalás alól való fölmentését. (1900. okt. 24. G. 71. sz.) "T: A férj igénykeresete a nőnek tulajdonában levő, de a férj által kezelt ingatlan jövedelmére nézve. 491. A házassági viszonyban, de különváltan élő hitvestársak közös tulajdonul birnak egy ingatlant, a melyet egészben a férj kezel. A nő ellen végrehajtás vezettetvén, lefoglaltatott ennek az ingatlan beszedett termésének fele része. Ezt igényli a felperes férj azon az alapon, mert az ingatlant egészben ő kezelvén, mint egyedüli birtokost, annak összes gyümölcsei is őt illetik meg. C. : A kérdésben levő birtoknak fele része a végrehajtást szenvedő külön önálló vagyonát képezvén, annak gyümölcse és jövedelme is, hacsak azt egy harmadikra nem ruházta át, kizáróan végrehajtást szenvedő tulajdonát képezi. A felebbezési bíróság ítéletében meg van állapítva, hogy végrehajtást szenvedő mint felperes férje az egész birtokot s így ennek a birtokjntalékát is kezeli, de nincs megállapítva, hogy felperes a birtokjutalékának haszonélvezetét férjére átruházta volna. Téves a felebbezési biróság'nak az a jogi felfogása, mintha az ingatlan birtokosa a beszedett gyümölcsök tulajdonjogát a földtől való elválasztás pillanatában megszerezvén, a tulajdonosnak, ki az ingatlant használni lett volna jogosítva, csak az a joga maradna fenn, hogy az esetleges roszhiszemü birtokostól az elvont hasznokat követelhesse, mivel a jószág puszta kezelője a gyümölcsöt nem a maga részére, hanem a tulajdonos javára állítja elő ée a tulajdonos az ekképp előállított gyümölcsöt mint tulajdonát bárkitől, ki azt jogtalanul visszatartja, természetben visszakövetelni jogosult. Ezekhez képest, minthogy nem állapíttatott meg, hogy végte13*