Polgári törvénykezés 2. Különös eljárások. Örökösödési eljárás. Végrehajtási eljárás. Telekkönyvi rendtartás. Ügyvédi rendtartás. Közjegyzői rendtartás (Budapest, 1906)

Végrehajtás megszüntetési stb. per. 107 helyesen kifejtette s az 1881. évi LX. tcz. 40. §-ának rendelkezésiére t-cz. való utalással kimutatta, a végrehajtási eljárás befejezése a végrehaj- ^ g tás megszüntetése iránt indított s halasztó hatálylyal nem biró keresetet tárgytalanná nem teszi, a kereset indítása után beálló változás következtében pedig más tárgynak vagy kárpótlásnak követelését az, 1893. évi XVIII. tcz. 31. §-ának 4. pontja kifejezetten megengedi. Eme változtatott kereseti kérelem következtében pedig helyesen Ítéltetett meg felpereseknek az árvapénztárba befizetett egész összeg, mert alperes végrehajtási joga elévülés által elenyészvén, nem róható felperesek terhére ama költség viselése sem, melyet alperes a megszűnt jog érvényesítésére fordított, következően a végrehajtási kényszer folytán megfizetett költség, mint a főkövetelés járuléka, felpereseknek szintén visszatérítendő, még pedig a fizetés idejétől járó törvényes kamatokkal, tmert a fentebb kifejtettek szerint alperes tudva tartozatlan fizetést fogadott el, mely tény egymagában megállapítja a törvényes kamat követeléséhez való jogot, a törvényes kamat pedig az 1895. évi XXXV. tcz. 1. §-a szerint 5%-ot tesz. (1897. decz. 30. I. G. 255.) = A jogtalanul behajtott összegnek a megszüntetési perben való visszakövetelésérc vonatkozólag azonos a Curia 1895. máj. 9. 252/1894. sz. h., mely szerint nem forog fenn törvényes akadály az ellen, hogy alperes a jogtalanul felvett összeg fizetésére ezutttal és e perben is köteleztessék. Ideiglenes nöi tartási perben nyert végrehajtás megszüntetése. 291. C: A felebbezési bíróság Ítéletében tényként megállapította s e tekintetben ítélete megtámadva nincs, hogy alperes ideiglenes nőtartási dijára nézve a végrehajtást 1901. április 22-én, tehát akkor kérte s akkor rendeltetett el az javára, mikor már a házassági válóper közte s felperes között több mint félévvel előbb s akként fejeztetett be, hogy a házassági kötelék az alperes vétkessége miatt bontatott fel. E tényállásból kétségtelen, hogy az ideiglenes nőtartás iránti perben hozott ítélet, melynek csak az a czelja, hogy a külön élő nő me|gélhetése a közte s férje között a házassági jogviszonyok végleges rendezéséig biztosítva legyen, tehát mint ideiglenes intézkedés, a válóperben hozott ítélet következtében a törvénynél fogva hatályát vesztette, tehát a nélkül, hogy e végből felperesnek külön perújítással vagy la kötelezettség megszűntének kimondása iránt külön perrel kellene föllépnie. Midőn tehát alperes az ekként hatályát vesztett ítélet alapján végrehajtást kért és nyert: ezt az 1881 :LX. tcz. 30. §-a alapján felperes jogosan támadhatta meg végrehajtás megszüntetésére irányzott keresettel; s jogszerűen adott helyet ennek a felebbezési bíróság is; és pedig annyival inkább; mert a mennyiben alperes a részére megítélt ideiglenes tartásdijat huzamosabb időn át igénybe nem vette s végrehajtást sem kért, ellenkező ténymegállapítás hiányában az annak jeléül tekintendő, hogy