Polgári törvénykezés 1. Általános határozatok. Rendes eljárás. Sommás eljárás (Budapest, 1905)

86 Birói hatáskör. Községi biró által hivatalos hatáskörében elkövetett birtokháboritás. 257. C.: A tárgyalás folyamán kiderült, hogy B. György elsőrendü alp. Varga község bírája, és hogy az alp. ingatlana mellett elvonuló ut mentén a sánczot, melynek ásatása által véli magát felp. birtokában megháboritottnak, községi birói minőségéből és hatásköréből kifolyóan ásatta ki: ily hivatalos ténykedésből pedig a magánjogi törvényhozás körébe eső önkényes foglalás nem származhatik és az ezáltal magát jogaiban sértettnek vélő fél csakis felsőbb közigazgatási hatóságoknál kereshet orvoslást, minélfogva a keresetet, mint birói eljárásra alkalmatlant, hivatalból visszautasítani kellett. (1895. jul. 9. 5629. sz. ) Ellenkező hat.: 1. 243. sz. a. Hidvám megvétele. 258. Bpesti T.: Felp. keresetét hidvám megvételére irányozza, alp. a hidvám fizetési kötelezettséget kétségbe vonja; az 1890: I. tcz. 102. §-a és a 163. §. alapján kiadott 45380/92. sz. kereskedelmi min. rendelet II. részének 16. §-a a vámfizetés tárgyában felmerült vitás kérdések megbirálását a közigazgatási utra utalja. (1895. aug. 22. I. H. 11. sz. ) Felszaparodott hidvámdij utólagos követelése. 259. Mt.: Az 1890. évi I. tcz. 102. §-a értelmében a vámdij szedésből felmerülő panaszok elintézése minden kivétel nélkül a közigazgatási hatóságok hatáskörébe van utalva. Azon körülmény, hogy felp. alp. -től a vámdijakat minden egyes esetben nem követelte, hanem az 1890. évi szeptember hó 1-től 1892. évi deczember hó 31-ig terjedő időben felmerült vámdijakat utólag és egyszerre követeli, követelésének jogczimét és jogi természetét meg nem változtatta, és pedig a jelen esetben annyival kevésbé, mert a vámdijaknak nem követelése nem a felp. és alp. között létrejött valamely külön megállapodás alapján, hanem azon okból történt, mert a mözsi lakosok azt vitatták, hogy ők a szegzárdi vámhidon vámdijmentességet élveznek; és mert felp. addig, mig ezen kérdés a mözsi lakosok hátrányára a folyamatban volt közigazgatási eljárás utján eldöntve nem lett, vámdijszedési jogát alp., mint mözsi lakos ellen nem is érvényesíthette. (1897. márcz. 31. 19088. I. M. sz. ) Kövezetvámszedési jog kérdése. 260. C.: Habár az 1890: I. tcz. 102. §. rendelkezése szerint, az ebben megjelölt közigazgatási hatóságok körébe vannak utalva mindazok a vitás ügyek, a melyek a vámszedési jognak a törvény I. R. II. fejezetében foglalt határozmányaival szabályozott gyakorlása körül, a vámszedésre jogositott és a vámszedésre kötelezett között f el m e r ü l ne k, s az ily ügyekre nyilván nem vonatkoztathat ) e törvény 1868: LIV. t. -cz. 7. 8. §§.