Polgári törvénykezés 1. Általános határozatok. Rendes eljárás. Sommás eljárás (Budapest, 1905)

Ut-vámügyek87 I. R. I. fejezetében elhelyezett 88. §-nak az a rendelkezése, a mely az 18f ^IVezen fejezet által szabályozott eljárásból kifolyólag tartja fenn a bírói ? 8 ^ utat az engedélyes részére jogainak érvényesithetése iránt, a kereskedelemügyi miniszternek azon határozatával szemben, a melylyel az mint arra első sorban hivatott hatóság az engedélyezési okiratot értelmezte, mindazonáltal a fenforgó esetnél a felp. (Budapest főváros) vámszedési jogosultságából kifolyólag az alp.-ek ellen érvényesített kereseti igényének (a fővár osterületérebe hozottteng eriután járó kövezetvámnak) bírói uton való érvényesithetésétől elzárható nem volt azért, mert keresete szerint az 1888. és 1889. években a főváros területére behozott áruk után követeli a vámilletéket, e szerint kereseti igénye az 1890 :1. tcz. hatálybalépte előtti időből keletkezik, s a fölött az 1890 :1. tcz. 102. §-ban megjelölt közigazgatási hatóságok már határozván, utolsó fokban a belügyminiszter, a kereskedelemügyi miniszterrel egyetértőleg hozott G) alatti határozata szerint a felp. részére igényeinek érvényesithetése iránt a birói utat kifejezetten fentartotta s ily módon végérvényesen nem is határozott. (1897. ápr. 21. I. G. 42. sz.) = L. a 183. sz- a. közölt határozatot isXXII. Vasúti ügyek. Helyi érdekű vasút építéséhez községi hozzájárulás. 261. Bpesti T.: Az 1880:XXXI. tcz. 19. §-a, aa 1886: XXII. tcz. 131. §-a és az 1888 :IV. tcz. 7—8. §-a szerinti feladatukat a közigazgatási hatóságok teljesen befejezték, midőn a felp.-i vasút czéljaira az alp. község részéről felajánlott segélyezést fokozatosan jóváhagyták és a mennyiben az igy jóváhagyott kötelezvény a vasútnak át is adatott, a peres felek között a segélyezés tárgyában oly magánjogi viszony keletkezett, melytől egyoldalúan egyik fél sem léphet vissza; habár tehát a község abban a hitben, hogy a vasút a vasúti állomás elhelyezésére vonatkozó feltételnek eleget nem tett, előbbi határozatát és a kötelezvényt képviselőtestületének ujabb határozata tárgyává téve, nem létezőnek nyilvánította s igy ujabb közigazgatási eljárást tett folyamatba: az a körülmény, hogy ez az eljárás még befejezve nincs, e pernek, (melyben a vasút a hozzájárulási részletet követeli), birói eldöntését nem akadályozza, mert az a kérdés, hogy felp. eleget tett-e a kikötött feltételnek és az alp. tartozik-e a kereseti összeget megfizetni, tisztán magánjogi vitás kérdés, mely mint ilyen egyedül a biróság döntése alá tartozik. (1900. máj. 18. I. G. 77. sz.) = L. a fentebb 9. sz. a. közölt határozatot isA kir. államvasutak és az általuk kezelt helyi érdekű vasút közti kérdések. 262. Bpesti K. és V. tsz.: Az 1896:XXVI. tea. 69. §. 5. pontjának intézkedése, a melyre alp. az illetékességi kifogást alapítja, az