Polgári törvénykezés 1. Általános határozatok. Rendes eljárás. Sommás eljárás (Budapest, 1905)

50 Bírói hatáskör. t.c:z- ' jegyzőkönyv szerint nem az eredeti lőgyakorlati területre vonatkozó 7. 8. §§. szerződési viszonynak a meghosszabbítása végett, hanem egy, az eredeti lőterületnél jelentékenyen megnagyobbított és a felp. haszonbérleti birtokára kiterjesztett nagytávoli lőterület ujabb kijelölése czéljából, az 1896. márcz. 16 és 17. napján kezdett: a katonai bizottság sem a honvédelmi minisztériumnak a kisajátítás iránt való rendelkezését előlegesen ki nem kérte, sem a felp.-t, kinek haszonbérleti területét a katonai bizottság részéről újonnan kijelölt lőterület az E) alatti térvázlat szerint nem ugyan hosszában, de annak harántos irányában majdnem egészen két részre választotta, meg nem idéztette, holott a felp. a várostól előbb szerzett korlátlan haszonbérleti jogainál fogva a katonai hatóság által újból kijelölt területre nézve az ide vonatkozó tárgyalásoknál, valamint az azt követő formaszerü szerződés létrehozatalánál is, közvetlenül érdekelt oly félnek volt tekintendő, kinek bérleti területére a nagyobb távolu lőterület kiterjesztése, az ő meghallgatása nélkül érvényesen tárgyalható sem volt. A felp. tehát az ő szabad rendelkezése alá tartozó haszonbérleti birtokának megkérdeztetése nélkül történt, s az előzményeknél fogva az 1895: XXXIX. tcz. 13. §-ába foglalt jogszabálylyal nem is védhető megtámadtatása következtében, első perével sem alaptalanul vette igénybe a bírói jogsegélyt; a mikor pedig az ide vonatkozó, de téves jogalapra fektetett keresetével a közigazgatási eljárásra utasított és ennek következtében az utóbb id. törv.-ben előirt eljárásnak magát önként alávetette s e végből a városi tanácshoz benyújtott kérelmével a közigazgatási bizottság által már korábban is nyomozat tárgyává tett kár követeléseinek közigazgatási uton való megállapítását kérelmezte, de ez a jogút előtte az illetékes közigazgatási hatóságok által, ismételt felebbviteli panaszai ellenére, véglegesen elzáratott: a felp. a szenvedett káraira nézve jogsegélyt más uton, mint a rendes peruton, nem is kereshetett. Az a körülmény, hogy a város közönsége az első vegyes bizottsági tárgyalás folyamában, a felp. létező kárköveteléseire nézve a kiegyezés terhét magára vállalni igyekezett, a felp. hátrányára már csak azért sem volt beszámítható, mert a felp. a város közönségét ilyen egyezkedésre fel nem hatalmazta, mind a mellett a város közönsége, a katonai küldöttségekkel kezdett egyezkedése alapján kötött s utóbb okiratba is foglalt haszonbéri szerződésben a felp. területének a lőterületből való kihagyását kifejezetten kikötötte. A katonai bizottság tehát egy nagyobb távolu lőterületnek a felp. bérleményére kívánt kiterjesztése czéljából, azon terület részeinek a tényleges birtokba vétele előtt az 1895: XXXIX. tcz.-nek e részben kizárólag irányadó 12. §-a értelmében köteles lett volna az egyezke-