Polgári törvénykezés 1. Általános határozatok. Rendes eljárás. Sommás eljárás (Budapest, 1905)
Határügyek. Iparügyek. 39 X. Iparos, kereskedő és segédje közti viszony. Iparos, kereskedő, iparossegéd, kereskedösegéd fogalma. 132. Mt.: Kereskedői segédszemélyzet alatt mindazon személyek értendők, a kik valamely kereskedőhöz — a milyennek a Kt. 4. §-a értelmében a felp. czég is tekintendő — mint főnökhöz szolgálati viszonyban állanak és annak üzletében állandóan alkalmazva, kereskedelmi természetü tevékenységüket annak szentelik. (1901. jan. 12. 49166. ) 133. Mt.: Az a körülmény, hogy a segédet a képesitéshez kötött ipar gyakorlására nem képesitett munkaadó alkalmazza, az iparossegédi minősítésre nincs befolyással. (1902. máj. 30. 15862. sz. ) 134. Mt.: A kereskedősegédi alkalmaztatással létesült szolgálati viszony jogi természetén nem változtat az, hogy a kereskedősegéd a czégnek (divat- és kézmüárus czég) más vállalatában: a fogyasztási adók kezelésében vett részt. (1903. febr. 4. 4524 1. alább 145. sz. ) 135. Kolozsvári T.: Felp. alp. üzletében másfél éven át olyan teendőket végzett, a milyeneket a kereskedősegéd lek végezni szoktak. Minthogy az 1884: XVII. t. -cz. 67. §-ában irt bizonyítványa nincs, az iparhatóságnak segédi lajstromába nincs bevezetve, alkalmaztatására és díjazására nézve megállapodás nem létesült, és maga sem állította, hogy kereskedősegéd, keresete az ipartörvény alá nem tartozik. (1896. II. H. 2. ) 136. Bpesti T.: Bányamunkás bérkövetelésére a 176. §. nem alkalmazható. (B. 1899. szept. 3. 40706. ) 137. C: Betegsegélyző pénztári alkalmazottak. Az 1889. évi XVII. t. -cz. (ipartörvény) 146. §-a és az 1891. évi XIV. t. -cz. 85. §-a kimondja, hogy az utóbbi törvény szerint szervezett betegsegélyző pénztárak nem tekinthetők a Kt. alapján alakult szövetkezeteknek, de annál kevésbé tekinthetők a Kt. -ben szabályozott valamely más alakzatu kereskedelmi társaságnak; következésképen az alp. kerületi betegsegélyző pénztár és annak pénztárnoki és ellenőri állású alkalmazottjai közötti jogviszonyra az 1875: XXXVII. t. -cz. b e foglalt Kt. hatodik czimének és az 1889: XVII. t. -cz. 141. és 176. §-ának határ o zmányai annál kevésblé alkalmazhatók, mivel az 1891: XIV. t. -cz. 76. §-a csak azokat a vitás kérdéseket utalja az 1884: XVII. t. -cz. 176. §-a szerinti eldöntés útjára, a melyek általában a munkás és a munkaadó között, a visszatartott betegsegélyzési járulékok tekin-