Polgári törvénykezés 1. Általános határozatok. Rendes eljárás. Sommás eljárás (Budapest, 1905)

24 Birói hatáskör1868: LIV. rozott fentartással szemben birói mérlegelésnek a tárgyát nem képez^t"Jz' heti felp.-nek azon érvelése, hogy alp.-nek a kiszolgáltatást megtagadó B. a. levele ellenében a követelés közigazgatási uton való érvényesítésének czélja nem volna (99. jan. 17. 6958/98.). = Azonos: C. 1884. okt. 16. 3131. sz. 87. S z e g e d i T.: A lelkészi illetmények iránti ügyekben a biróságnak csak akkor van hatásköre, ha az előzetes közigazgatási eljárásban a panaszlott fél a kötelezettségi alap jogosultságát megtámadta, a fenforgó esetben maga a kötelezettségi alap nem vitás, mert az alp. nem vonta kétségbe azt, hogy a felp. lelkészi illetményeit ő tartozik kiszolgáltatni. Egyedül a kötelezettség terjedelme vált a felek között vitássá, amennyiben a felp. állításával szemben az alp. azt vitatja, hogy a felp.-nek nem pesti, hanem csak pozsonyi mérő erejéig van jogos igénye, 80 mérő búzára és 30 mérő zabra. A felett azonban, hogy a r. k. plébánosnak lelkészi illetményei miből és mennyiből állanak, a bíróság egyáltalán nem dönthet, hanem az ilyen vitás kérdések véglegesen közigazgatási uton nyernek megoldást (1900. okt. 10. G. 126.). A canonica visitatió szerinti fajárandóságnak a közbejött erdöelkülönités következtében vitás kiszolgáltatása. 88. A kereset tárgyát a canonica visitatió alapján követelésbe vett lelkészi járandóság képezvén, az ez iránti intézkedés mindenek előtt a közigazgatási hatóságot illeti C. Az a kérdés, vájjon alp.-ek tartoznak e felp.-nek egyházi látogatás szerinti fa járandóságát a közbejött erdőelkülönités folytán kiszolgáltatni a felek között vitás lévén, és a felp. ezen vitás jogi kérdés eldöntését, nem pedig az egyszerűen kétségbe nem vont fajárandóságnak behajtását kérvén, a bíróság helytelenül utasítja el a felp.-t azon alapon, mintha a fajárandóság iránti intézkedés mindenek előtt a közigazgatási útra tartoznék (1883. jan. 5. 1542.). Engedményezett párbérkövetelés behajtása. 89. M t. : A fennálló gyakorlat szerint a lelkésznek járó párbérszolgáltatás iránti követelés rendszerint első sorban közigazgatási uton érvényesítendő ugyan és csak a közigazgatási határozat jogerőre emelkedése után viheti az abban meg nem nyugvó fél ügyét a birói útra: mégis a jelen esetben azáltal, hogy K. A. lelkész a párbérkövetelést egy harmadik személynek engedményezte és ezen engedmény alapján a kereset egy harmadik személy által indíttatott meg, a magánjogi vonatkozás teljesen előtérbe lépett és a párbérnek az előzetes közigazgatási eljárás alapját képező azon közjogi jellege, hogy a párbér egyházi czélra szolgáló, járandóságot képez, az engedményezés közbenjötténél fogva többé fenn nem forog; mihez képest megszűnt annak oka, hogy ez ügygyei első sorban a közigazgatási hatóság foglalkozzék és igy a kir. biróság tárgyi tárgyi illetékessége volt megállapítandó (1887. nov. 26. 40330. J. M.).