Polgári törvénykezés 1. Általános határozatok. Rendes eljárás. Sommás eljárás (Budapest, 1905)

Adó- és illetékügyek. rendű alperes kifejezetten beismerte, hogy a zálogjog alapjául szolgáló illeték-követelés nem a magyar királyi, hanem az osztrák államkincstárt illeti meg, már pedig az 1896 : XXVI. t.-czikknek az a rendelkezése, hogy a kincstári illeték-követelések érvényességének és fennállásának végérvényes eldöntése kizáróan a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik, nem a külföldi, hanem csakis a hazai magyar kir. államkincstári követelések tekintetében alkalmazható, miért is a jelen perben a birósági hatáskör megállapítandó volt (1899. szept. 21. 2553. sz.). Vízszabályozási járulék biztosítására bekebelezett zálogjog kitörlése. 27. C: A felperesek az eszenyi 194. sz. telekkönyv I. 4. és 5. sorszám alatti bejegyzéseinek törlését részint a két bejegyzés ugyanazonossága alapján, részint pedig azért követelik, mert az érintett bejegyzésekkel biztosított követelések már a zálogjogi bejegyzés idejében az 1883: XLIV. t.-cz. 90. §-a alapján elévülve lévén, azok egyike sem állott többé fenn és így azok érvényesen zálogjogilag bekebelezhetők nem voltak. Tekintve azonban, hogy az 1885: XXIII. t.-cz. 122. §-a szerint mindennemű vízszabályozási járulékok nyilvántartása, biztosítása, beszedése és behajtása az 1883 : XLIV. törvényben szabályozott eljárás szerint eszközöltetik és tekintve, hogy az 1883: XLIV. t.-cz. 90. §. utolsó bekezdése és az itt hivatkozott 4. §. 5. és 6. p. szerint az elévült adók és azok módjára beszedendő kincstári követelések és más tartozások leírása az ugyanazon adótárgy többszörös megadóztatása esetében is és az ily alapokon a tartozás törlésének telekkönyvi bekebelezése iránti intézkedés is az illetékes pénzügyi hatóság, illetve végső vonalban a közigazgatási bíróság hatáskörébe tartozik, mindezeknél fogva a kir. törvényszék a fenforgó törlési per érdemi elintézésére hatáskörrel nem birván, a másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróságnak felpereseket a keresetükkel elutasító Ítéletét kellett helybenhagyni (1902. okt. 21, 4543/901. sz.) Jövedéki kihágás feljelentőjének járó jutalomdíj. 28. C: A m. kir. harminczad hivatalok számára 1842-ben kiadott utasításban a feljelentő részére biztosított jutalomdíj iránti 'igény magánjogi követelés jellegével nem bir és igy a polg. biróság hatásköréhez nem tartozik. Mert az ily igény megállapítása nem választható el a pénzügyi hatóság által e feljelentésre vonatkozólag tett intézkedések és a birság elengedése vagy behajtására vonatkozó határozatok felülbírálásától, e felülbírálás pedig az 1869 : IV. t.-cz. elveinél fogva nem tartozik a biróság hatáskörébe (1888. okt. 24. 4623.). III. Cseléd és g-azda közötti viszony. Cseléd fogalma. 29. M t. : Abban a kérdésben, hogy ki a cseléd, nem a vármegyei szabályrendelet, hanem az 1876 : XIII. t.-cz. irányadó, a vármegyei szabályrendeletnek olyan rendelkezése tehát, mely szerint gazdasági teendő 1868 :LIV. t.-cz. 7. 8. §§.