Polgári törvénykezés 1. Általános határozatok. Rendes eljárás. Sommás eljárás (Budapest, 1905)

Perképesséff. 171 ott, a 'hol az árvaszék, vagy a gyámpénztár vagyoni érdeke forog 18^LI kérdésben, csak maga a törvényhatóság hivatott eljárni. Miután pedig 6l § a jelen perbe a vármegyei törvényhatóság1 képviselője, a vármegyei alispán idéztetett, ez által maga a vármegyei törvényhatóság tekintendő perbeidézettnek és az alsóbiróságok marasztaló Ítéletei is a vármegyei törvényhatóságot marasztalóknak tekintendők. (1901. jan. 10. G. 87/1900. sz.) = Azonos: Smsz. 1879. márcz. 18. 2824- sz. 529. Szegedi T.: Az 1877: XX. tcz. 176. §-a értelmében a gyámhatóságot a rendezett tanácsú városok árvaszékeik által gyakorolják és a 179. §. értelmében a tiszti ügyész a gyámhatóság érdekében a bíróságnál az árvaszék felhatalmazása folytán jár el. Ezekből a rendelkezésekből következik, hogy az idézett törv. 285. §-a értelmében az árvaszékek pénztáraiban kezelendő pénzösszegek behajtása iránt indítandó perekre a tiszti ügyésznek szükséges felhatalmazás megadására az árvaszék van hivatva, mint az a szervezet, a melynek utján a gyámhatóság gyakoroltatik. Kitűnik ez különben az árvaszékek részére az ű.877 :XX. tcz. 197. §-a alapján 1877. évi november hó 11-én 47.046. belügyminiszteri szám alatt kiadott ügyrend 25. §-ából is, mely szerint az ügyész <caz árvapénztár érdekében» pereket folytathat s azokról az időszaki kimutatást az árvaszékhez tartozik beterjeszteni. Helyesen indíttatott meg tehát a jelen per az árvapénztár érdekében az árvaszék végzésével a peri indítására felhatalmazott tiszti ügyész által. (1900. nov. 27. H. 13. sz.) Baptista egyházközség perképessége. 530. Bpesti VIII. ker. jbg1.: Felp. keresetét az A) és B) alatt felsorolt és felp. jogelődje által alp.> részére teljesített bádogos, vízvezetéki és egyéb munkálatok ára illetve dija czimén az alapon indította, hogy M. J. ezen munkálatokat alp.-ek részére teljesittetvén, ugyanő az ekekért járó 401 frt követelését felp.-re engedményezte. Alp.-ek mindenekelőtt kifogást emeltek az irányban, hogy alp. perképességgel nem bír, mert a baptista egyházközség, mint ilyen, jogi személynek nem tekinthető, miután annak jogi állása kormányhatóságilag szabályozva nem lett; hanem ellenkezőleg a 2. •/. alatti szerint kimondatott az, hogy a baptisták mint hitközség nem szervezkedhetnek, a miből következnék, hogy jogok alanyai sem lehetnek, s igy alp.-ek sem lehetnek a baptisták^ Kétségtelen,; Jiogy a 2. 7. a. szerint mint önálló hitközség politikai hatóságilag elismerve nincsenek, de ezen perben alp.-ségét érdeklőleg nem is az a döntő kérdés, vájjon egy törvényesen bevett, elismert, vagy türt vallásfelekezet hitközségét képezik-e alp.-ek, hanem az^ vájjon a baptisták neve alatt összejött társaság mint ilyen szerezhet-e vagyoni jogokatí és vállalhat-e kötelezettségeket, vagy sem? Tekintve már most, hogy a baptisták nem ugyan mint elismert hitfelekezet, de vallásgyakorlati czélból az állam rendőri