Polgári törvénykezés 1. Általános határozatok. Rendes eljárás. Sommás eljárás (Budapest, 1905)

Bírói illetékesség. 186t8-czIV* ^e^őségi kifogás nem tétetvén, az illetékessé vált. Ily igazolással kap44 § csolatos követelés-behajtási ügyekben eltérés a rendes birói illetőségtől meg van engedve. (71. nov. 23. 14,056.) Mely esetekben merül fel a curia részéről elintézendő illetőségi összeütközés esete ? 18t1cz'IX' 466. Smsz.: A magyar és onsztrák bíróságok közt (az ^ ^ öröklési eljárásnál) felmerülő illetékességi összeütközések elintézésére a m. kir. igazságügyminisztermm van hivatva. (78. jul. 17. 14,874.) 467. C: Az 1881 :LIX. t.-cz. 7. §-a csak ugyan'egy fokú hazai bíróságok közt felmerült illetőségi összeütközést feltételez, de azon feltevésnek, hogy az elsőfokú és egy másodfokú bíróság közt is keletkezhessék illetőségi összeütközés, helyt nem enged. (87. nov. 2. 7287.) 468. Lfi.: Az ügyvédid kamiara s a bíróságok közt felmerülő illetőségi összeütközések nem tartoznak a novella 7. §-a alá, miután ezen törvényszakasz csak a hazai bíróságok között felmerülő összeütközésekről intézkedik. (81. decz. 14. 22,255.) 469. C.: Akkor, ha az öeszíeütközés másodfokulag' itélő bíróságok között (jelen esetben tvszék mint felebbviteli fok és kir. tábla közt) merült fel, a felterjesztést megtenni az összeütközést előidéző határozatok hozatalában résztvevő bíróságok egyike van hivatva, és pedig, a midőn mindkét bíróság egymás határozatának előzetes ismerete nélkül hozta végzését, az, a melynek felebbviteli hatásköre alá tartozó bírósághoz az ügy az utóbb hozott határozat jogorvoslat utján a C. elbírálása alá nem kerülhetett. (89. nov. 5. 8459.) 470. €.: Oly esetben, midőn valamely bírásáig) a keresetet elfogadta, ennek tárgyalására határnapot tűzött ki és a tárgyalást a felekkel megtartotta, a bíróságok közötti illetőségi oly összeütközésről többé nem lehet szó, mely a 7. §-hoz képest a C. által érdemileg elintéztetnék. (84. szept. 11. 5288.) 471. C: Az ügy jogerős befejezés© után illetékességi öszszeütközés miatt panaszt tenni nem lehet. (84. szept. 18. 6255.) 472. C: Illetőségi összeütközés nem keletkezik akkor, midőn valamely bíróság magát illetéktelennek nyilvánítván, a nélkül, hogy az ügyet eljárás végett egy másik, szerinte illetékes bírósághoz áttenné, eljárását megtagadja s erről a felet értesiti. Ily esetben azon fél, a kinek kérelme ellenére a bíróság az eljárást megtagadta, élhet felebbviteli jogorvoslattal... Az 1881 : LIX. t.-cz. 7. ,§-a értelmében hivatva van a G. határozni az illetőségi összeütközések felett oly esetekben, midőn valamely bíróság a maga illetőségi körének egy másik bíróság által lett megsértését panaszolja, vagy a midőn valamely bíróság az előtte *) A csődbirósági illetékességre vonatkozó határozatokat 1- a Hiteltörvények kötetében.