Polgári törvénykezés 1. Általános határozatok. Rendes eljárás. Sommás eljárás (Budapest, 1905)

Illetékességi összeütközések159 folyamatba tett ügyben magát illetéktelennek találván, átteszi az ügyet a szerinte illetékes bírósághoz, az 'utóbbi pedig szintén illetéktelennek nyilvánitja magát és a két bíróság egyike hivatalból, nemi a felek kérelmére, jelentést tesz a C.-nak. (84. máj. 16. 3304.) = Azonos: 1885. jan. 9. 1105/84. sz. Megkeresés teljesítésének megtagadása nem illetőségi összeütközés. 473. C: Illetőségi összeütközés esete csak1 ott forog1 fenn, hol ugyanazon ügy vagy per elintézésére sem az egyik, semt a másik bíróság nem találja magát illetékesnek, jelenleg azonban ennek esete fel nem merült, mivel a kir. járásbíróság mint illetékes hagyatéki bíróság a hagyatéki ügyet elintézte és a kir. törvényszéket mint telekkönyvi hatóságot szintén az ennek illetékességébe tartozó bekebelezés eszközlésére kereste meg, a kir. törvényszék a megkeresés folytán nem a saját illetéktelenségét mondta ki és nem utalta az ügyet a kir. járásbíróság által elintézendőnek, hanem a megkeresés teljesítését tagadta meg, melyre nézve csakis jogorvoslatnak, de nem az 1881: LIX. t.-cz. 7. §. szerinti intézkedésnek lehet helye. Í1893. jan. 17. 12358/892.) — Azonos: C. 1883. máj. 31. 3323- sz., 1884. febr- 14- 695- sz. 474. C: H|a; a vitás kérdés az, hogy mindenik bíróság1 a másik területén fekvőnek állítja a kérvény tárgyát képező ingatlant, annak kinyomozására a Curia a 7. §. értelmében hivatva nincsen, hogy a szóban forgó ingatlan a természetben tényleg melyik telekkönyvi hatóság területén fekszik. Ennek kinyomozása és megállapítása az illető telekkönyvi hatóságoknak képezi feladatát; valamint továbbá az is, hogy a mennyiben minden ingatlan annak a községnek a telek jegyzőkönyvébe veendő fel, melynek területén fekszik, ha esetleg helytelenül ja szóban forgó ingatlan nem annak a községnek telekjegyzőkönyvében volna felvéve, melybe az a közigazgatási beosztás szerint tartozik, előzetesen a téves telekkönyvi felvétel az 1892. április 15-én 8688. sz. a. kibocsátott igazságügyi miniszteri rendelet értelmében helyesbítessék. (97. máj. 25. 2632.) Megkeresés költségeinek behajtása. 475. C: Az 1881: LIX. t.-cz. 7. §-a a Curia hatáskörébe csak azon kérdéseket utalja, a melyek ugyanazon ügyre vonatkozólag több bíróság illetékességének vagy hatáskörének kiterjedését érintik s ennélfogva azon kérdést teszik vitássá, hogíy a fenforgó ügyben több bíróság közül melyik van hivatva eljárni. Ha azonban a vitás kérdést az képezi, hogy a nyújtott jogsegélynek a megkeresett bíróság eljárása körében felmerült és általa megállapított költségét a megkereső bíróság tartozik-e viselni, illetve azt beszerezni és behajtani és miként? vagyis oly vitás kérdés forog fenn, mely csakis az igazságügyi administratio körébe tartozik, ugy ezen eset a perrendtartási novella 7. §-a alá nem vonható. (90 szept. 18. 8118.) 1881:LIX. t.-cz. 7. §