Polgári törvénykezés 1. Általános határozatok. Rendes eljárás. Sommás eljárás (Budapest, 1905)

112 Bírói hatáskör. t-cz hallgatása után, az eljárás folytatását elrendelte, s egyidejűleg felkérte 15. 16. §§. a m- kormányt, annak elnöksége utján, hogy a vitás terület hová­tartozósága iránti bejelentését közvetlenül az eljáró jbg.-nak küldje meg. Ezen kérelme folytán a m .kir. belügyminisztérium irata meg­erősítette a már előbb idézett belügyminiszteri leiratban foglaltakat, ebből, valamint az ehhez hiteles másolatban csatolt miniszterelnöki át­iratbótl a jbg. először is arról győződött meg, hogy az ország határainak fentartása és biztosítása, ha kétségessé vált, annak megállapítására vo­natkozó intézkedések a miniszteri hatásköröknek az 1848:111. tcz. 16. §-a alapján történt megosztása szerint a belügyminiszter hatáskörébe esnek, hogy a vitás terület Magyarország tényleges birtokában van, s hogy arra vonatkozólag az összes fenhatósági jogokat a magyar állam birja és gyakorolja. Ily illetékes kijelentéssel szemben az eljáró* jbg. kötelességszerü­leg indíttatva érezte magát arra, hogy az eljárás folytatása iránti előbbi rendelkezésének fentartása mellett e pernek ujabbi érdemleges elbírá­lásába bocsátkozzék, daczára annak, hogy a C. feloldó végzésében fog­lalt utasítás szószerinti értelemben követve nem lett. Nem tartja magát ezen jbg. hivatottnak, annál kevésbé jogosi­sitottnak a C. határozatának bírálására s igy tartózkodik annak bő­vebb fejtegetésétől, hogy a C, midőn felp.-től egy (nemzetközi) kor­mánymegállapodás bemutatását kívánja, az eljárás folytatását, egy per­kérdésnek bírói eldöntésénél egyáltalában alig teljesíthető, viszonylago­san a jelen esetben felp. által minden valószínűség szerint nem telje­síthető feltételhez köti. Ezen jbg. ezen per jelenlegi stádiumában figye­lemmel arra, hogy a C. feloldó végzésének indokaiból következtetve, csakis azért nem találta megállapíthatónak a bírósági hatáskört ezen perre vonatkozólag, mert eddigi, vagyis a feloldó végzés meghozata­láig a perhez beszerzett adatok nem igazolták minden kétséget kizá­rólag a vitás terület hovatartozóságát s ennek okából kívánta a vitás területre, illetve országos határvonalra vonatkozó (nemzetközi) kormány­megállapodás bemutatását, a jbg. jelenleg, midőn a perhez az illeté­kes minisztérium nyilatkozata beszereztetett, midőn ezen miniszteri vá­lasziratból, valamint ugyanannak a felp. által 1892. évi 1639. sz. a. beadott kérvényhez csatolt leiratából kitűnik, hogy a vitás terület Ma­gyarország birtokában van, s hogy arra vonatkozó összes fenhatósági jogokat a magyar állam gyakorolja, ezeket más állam nem' is gyako­rolhatja s hogy ezen területre vonatkozólag (nemzetközi) kormánymeg­állapodás szüksége fenn nem forog, sőt az kizártnak tekintendő: mind­ezekből ezen jbg. azon meggyőződésre jutott, hogy habár a C. ren­delkezése szószerinti értelemben nem is követtetett, a C. végzésének belső tartalmából kitetsző lényeges kívánalomnak, vagyis annak, hogy az eljárás folytatását megelőzőleg a vitás terület hovátartozósága két­séget kizárólag igazoltassák, az idézett belügyminiszteri leiratok meg­felelnek, s ennek elfogadása mellett indokoltnak találta ezen jbg. a jelen perre vonatkozó eljárás folytatását.

Next

/
Thumbnails
Contents