Polgári törvénykezés 1. Általános határozatok. Rendes eljárás. Sommás eljárás (Budapest, 1905)

Vízjogi ügyek91 határozatot feloldja, & az ügyet ujabb határozathozatal végett 18?|:LIVmás alispánhoz (polgármesterhez) utasítja. Közigazgatási utón 7 8 tehát az alispán (polgármester) az ügy érdemében végérvényesen határoz; a határozatában meg nem nyugvó fél azonban birtokon kivül a törv. rendes utján kereshet orvoslást. (1884: XIV. tcz. 17. §., 1885 : XXIII. tcz. 108. §.) Ezeknek1 a törv.-eknek most idézett rendelkezéseiből kitűnik, hogy az árfejlesztési kérdésekből származó vagyonjogi vitás igények elbírálását a törv.-hozás nemcsak hogy nem vette ki a bíróságok hatásköréből, hanem kifejezetten ugy rendelkezett, hogy ezekben a kérdésekben véglegesen a bíróságok határoznak. A közigazgatási bíróságról szóló 189G:XXVI. tcz. 18. §. a korábbi törv.-ekben és rendelkezésekben előforduló azt a rendelkezést, melynél fogva a felek a közr igazgatási eljárás befejezése után, a törv. rendes utján kereshetnek orvoslást csakis a közigazgatási bírósághoz utalt ügyekre nézve helyezte hatályon. tóv|ü!l s egyúttal a törv. 19. §-ában kifejezést adott annak, hogy a közigazgatási bíróság hatáskörét szabályozó rendelkezések szorosan magyarázandók és a közigazgatási bíróság hatásköre a jog- és törv.-hasonlatosság alkalmazásával ki nem terjeszthető. Ugyanennek a törv.-nek V. czime a vízjogi és ezzel kapcsolatos törv.-ek illető szakaszainak megjelölésével taxatíve sorolja fel azokat a vízjogi kérdéseket, a melyekben a közigazgatási bíróság előtti eljárásnak helye van, ezek közt azonban a vízjogi törv. fentidézett 105., 106. és 108. §-ai alapján hozott közigazgatási határozatok nem fordulnak elő, következően a bíróságok hatáskörét ezekben a kérdésekben a közigazgatási biróságról szóló törv. sem változtatta meg. Törv.-einknek eme rendelkezéseivel szemben az a kérdés, hogy az árfejlesztési viszonyokból származó követelések közjogi, avagy pedig magánjogi követeléseknek tekintendők-e, a hatásköri kérdés mikénti megoldására nézve teljesen közömbös. Kétséget nem szenved, hogy az illetékes közigazgatási biróságnak ama határozata alapján, melylyel az ártérhez tévesen felvett terület a vízrendezési társulat kötelekéből kivonatik, az ártérből kibocsátott ingatlanok tulajdonosai jogszerűen követelhetik, hogy a tőlük azi ártéri jelleg czimén beszedett járulékok részükre visszafizettessenek, s a fentebbi törv.-ek idézett rendelkezéseivel szemben csakis az lehet kérdés tárgya, hogy az illető tulajdonosok ezt az igényt közvetlenül a polgári bíróságok előtt érvényesithetik-e ? illetve kötelezhetők-e arra, hogy a törvény rendes utjának igénybevétele előtt első fokon a vízjogi törvény 105. §-a szerint a társulat közgyűlése által kiküldött bizottsághoz, s másodfokon az ai-