Váltó-, csőd- és szabadalmi jog (Budapest, 1906)

Nem rendeletre szóló váltó. 61 Nem rendeletre kibocsátott és továbbforgatott váltó. 1876: XXVII. 192. C: Ha «nem rendeletre» kibocsátott váltó ezen tilalom da- ^ **"c"" czára továbbforgattatik, a forgatmány köztörvényi engedmény hatályával bir. (1884. szept. 20. 441.) Ohne Ordre»; forgatmány. 193. C: Az «ohne Ordre» forgatmány nem tekinthető engedménynek. (1894. máj. 21. 1034. V. ö. 10. §.) A forgatási tilalom ellenére átruházott váltónál a váltóbirtokos legitimácziója. 194. Bpesti T.: Ha bebizonyította volna is alp., hogy a szóban forgó váltót a váltó rendelvényese R. A.-nak forgatási tilalom kikötése mellett adta át és hogy erről a váltó megszerzése idején felp.-nek is tudomása volt, ez csak arra jogosította volna fel az alp.-t, hogy mindazokat a kifogásait, melyek őt az alapul fekvő köztörvény viszonyokból kifolyólag a tilalom ellenére forgatható R. A. irányában megillethetik, a felp. irányában is érvényesítse, alp. azonban azt, hogy mennyiben volna ennek a Váltónak lejárata megállapodás ellenére kitöltve és hogy mi okból nem terhelné őt a váltó kiállításával fedezett tartozási viszonyból kifolyólag kötelezettség, elő sem adta. C: Indokaiból helybenhagyta. (1901. febr. 20. 1206/1900.) 195. C: A másodbirőság Ítélete helybenhagyatik azért, mert a váltóban kibocsátóként és rendelvényesként jelentkező felp., amennyiben a Newyorki Germania biztosító-társaság részére biztosítási díjrészletek kitöltetlenül adott kereseti váltók birtokába nem forgatmány utján jutott, hanem a váltókat a nevével, mint saját rendeletre kibocsátóéval kitöltötte, tűrni tartozik mindazokat a kifogásokat, melyek a váltóadóst a közvetlen szerződő Germania biztosító-társasággal szemben megilletik és mert alp. a Váltók kifizetésére alapított kifogása alaposnak bizonyulván, felp., mint pervesztes, helyesen marasztaltatott a prts. 251. §-a alapján a perköltségben. (1900. nov. 28. 863. sz.) — L. a 165. és 166. sz. eseteket is. Az utóforgatmány. 196. M vásár helyi T.: Az utóforgatmány a magy. Vt. álláspontja 14< g szerint csak annyiban tér el ezí előforigatmánytól, és csak annyiban nem áll ennek sajátságos szabványai alatt, amennyiben' a törvény1 másképen intézkedik, t. i. annyiban, hogya\forgatmányos! a forgató jogaiba lép s utóbbi váltóilag kötelezve nincs, vagyis, hogy az utóforgatmányosra nem ruháztatik át a váltóból eredő összes jog, nem nyer önálló váltójogokat, nem tekinthető előzőjétől független harmadik személynek s |mindazoin kifogásokat tűrni tartozik, melyek előzőjével szemben felhozhatók lettek volna, s hogy előzője vele szemben váltói uton nem felelős, minden más tekintetben azonban az utóforgatmány a rendes forgatmány szabályai alatt áll, jelesen pedig jogot ad a váltói utonj fellépésre. Ez okból felp. kereseti joga elismerendő s alp. a felp. által elfogadó