Váltó-, csőd- és szabadalmi jog (Budapest, 1906)

Telepítés törlése. 103 létnél az elfogadó alperes lakhelyétől külömböző helyen lévén fizetendő, I876:xxvn. alperes tagadásával szemben felperesnek állott volna kötelességében a ^4* váltó tartalmától eltérő azt az állítást bizonyítani, hogy a váltó az intéz- ' ' ményezett által történt elfogadása idejében a telephelylyel ellátva nem volt, mert jelen esetben nem a hiányzó kelléknek utólagos kitöltésérői, hanem a váltó eredeti tartalmának megváltoztatásáról van szó, s igy nem a V. T. 93. §., hanem 82. §. esete forog fenn. Minthogy azonban felperes ez irányban bizonyítékot fel nem hozott, igy az volt valónak teendő, hogy a váltó annak elfogadása idejében azon rajta levő «Bu­dapesten a pesti hazai első takarékpénztár-egyesület» telepítéssel volt ellátva. Minthogy felperes nem is állította, hogy a most említett te­lephely kitörlésébe és a váltó elfogadása után az előbbi telepítésbe az alperes beleegyezett volna és igy az utólagos telepítés az abba bele nem egyező alperesre nézve nem létezőnek tekintendő. Minthogy ezek szerint Budapesten a pesti hazai első takarék­pénztárnál telepitett kereseti Váltó a V. T. 43. §-a értelmében az alpe­res, mint elfogadó elleni váltókereset fentartása végett Budapesten a pesti hazai első takarékpénztár-egyesületnél lett volna óvatolandó, az óvás azonban nem itt, hanem az alperesre nézve nem létezőnek tekin­tendő telephelyen Kisújszálláson a nagykunsági takarékpénztárnál véte­tett fel, az óvás pedig; a fent hivatkozott törvényszakasz szerint elfogadó elleni váltókereset fentartására nem alkalmas: mindezeknél fogva stb. C.: Hhagyta annál is inkább, mert a V. T. 63. §-a csak a törölt hátiratok tekintetében állapítja meg azt a vélelmet, hogy azok nem létezőknek tekintessenek; de azt, hogy a telepitett váltó nem volt a kiállításkor az utóbb1 törölt telepítéssel ellátva, vagy hogy ez a törlés a váltóadós beleegyezésével történt, alperes tagadása ellenében a váltó­birtokos felperes tartozik bizonyítani. (1896. október 29-én 488. és 1432/1895. sz. a.) A váltó aggályossága a telephely törlése folytán. Bizonyítási kötelesség. 295, C: A kereseti váltó, a rajta látható telephely törlése foly­tán, alakilag aggályosnak jelentkezvén, felperest terhelte annak bizo­nyítása, hogy a szentesi fizetéshely nem utólag íratott a váltóra és a törölt budapesti telephely nem jogellenesen töröltetett a váltóról. Fel­peres azonban ezt a per folyamán nem bizonyítván, a íélebbezésben fel­ajánlott bizonyítás pedig mint elkésett figyelembe vehető nem lévén, való­nak volt tekintendő alperesnek azon kifogása, hogy az eredeti telephely jogellenesen meg lett változtatva; ahhoz képest az eredeti telephely folytán, az óvás Budapesten az egyesült budapesti fővárosi, takarék­pénztárnál lévén felveendő, a Szentesen felvett óvás a V. T. 43. §-a értelmében az alperes mint kibocsátó elleni váltóvisszkereset fentartá­sára nem alkalmas és ezek szerint a váltóóvás szabályszerütlenségére alapított kereseti kifogás alaposnak volt tekintendő. (1897 április 29-én 1316/1896., 517/1897., 202/1889. sz. a.)

Next

/
Thumbnails
Contents