Váltó-, csőd- és szabadalmi jog (Budapest, 1906)

Telepítés. 87 ugyan, de telepesnek az osztrák-magyar bank debreczeni fiókintézete 24. §. nem tekinthető s igy a V. T. 44. §-ának 2-ik pontjában foglalt esel] forogván fenn, a sommás végzést hatályában fentartani kellettl. Debreczeni T.: Helybenhagyja. C: Mindkét alsóbiróság Ítéletét megváltoztatja, s felperest elutasítja, mivel: a kereseti váltó az intézményezett lakhelyétől különböző helyen Debreczenben az osztrák-magyar bank ottani fiókintázeténél fizetendő. A váltón tehát az a jogi személy is, mely a fizetést a fizetési helyen teljesiteni fogja, külön és kifejezetten ki lévén jelölve: ez a váltó határozottan telepitett váltónak tekintendő'. Nem változtat ezen a körülményen, hogy a telepesként megnevezett bank debreczeni fiókintézete bejegyezve és a váltón az a physikai személy, ki az emiitett fiókintézetet képviseli, megnevezve nincsen, mert eltekintve attól, hogy az osztrák-magyar bankról szóló 1878. évi XXV. torvényczikknek kiegészitő részét tevő bankalapszabályok 91. czikke értelmében a bank külön jogaként meg van állapítva, hogy az sem a saját, sem a fő-, sem a fiókintézetei czégét bejegyezni nem köteles: különben is jogi személy létele a bejegyzés tényétől független. Ezek szerint a V. T. 44. §. 2-ik bekezdésének egyike sem forogván fenn. s miután óvás felvétele elmulasztatott, felperes az alperes elleni váltókereseti jogát is elvesztette. (1902. okt. 31. 1285. sz.) A telepes mulasztása a váltóadós kötelezettségén nem változtat.1 264. Budapesti T.: Minthogy azon személy, ki a váltóban olyanul van megjelölve, ki által az elfogadó lejáratkor a fizetést teljesiteni fogja, az elfogadónak, nem pedig a váltóbirtokosnak megbízottja, alperesnek kifogásai, hogy alaposaknak tartassanak, nemi volt elég1 egyszerűen állítani, hogy a váltó összegét jóval a lejárat előtt M. E.-hez, mint a váltóban fizető személyként kijelölt egyénhez elküldötte, hanem azt lett volna köteles bizonyítani, mit azonban tenni meg sem kísérelt, hogy M Ei. a váltót felperesnek a kereset benyújtása előtt ki is fizette. Ily körülmények között felperes részéről a keresetindítás jogosultnak tűnvén fel és mi'itán felperes tárgyalás folyamán követelését már csak a kifogások folytán felmerült perköltségre tartotta fenn, az alaptalanoknak bizonyult kifogások beadása által okozott perköltség megfizetésére alperes kötelezendő volt. (1888. szept. 19. 1107.) C: Indokainál fogva helybenhagyatik. (1888. deczember 27-ikén 1177.) i A telepes és az elfogadó között a fizetés módjára létrejött megállapodás érvényesítése a váltótnlajdonossal szemben. 265. Bpesti T.: A telepes az elfogadó megbízottjának lévén tekintendő, a váltótulajdonos ellenében nem érvényesíthető oly megállapodás, mely az elfogadó és a telepes között a váltó fizetési módjára történt, valamint az sem, hogy elfogadó a váltó értékét a telepesnek megküldötte. (1817/84. sz.)