Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

Lemenők öröklése. 81 nem is állította, hogy a B. I. nevén kezelt kereseti tőkében olyan összeg1 foglaltatnék, mely az 1879. jul. 29-én létrejött egyezség alapján alp.-t illethetné, a keresetnek e helyütt is helyt kellett adni. (1888. máj. 1. 10369. sz.) A törvénytelen gyermek örökjoga nem terjed ki az anyára váró, de meg nem nyilt örökségre. 58. C.: A törvénykezés állandó gyakorlata szerint bir ugyan törvényes öröklési joggal a törvénytelen gyermek is anyjának vagyonában, de ki nem terjed eme jog a törvénytelen gyermek anyja családtagjának olyan vagyonára, mely az utóbbira, t. i. az anyára annak életében nem szállott és ahhoz öröklési joga csak akkor nyilt volna meg, ha az az illető családtagot túléli. Ebből következik, hogy a kisk. felp. a kereseti vagyonra nézve öröklési joggal nem bir, mert ez nem anyjának, hanem ezt túlélt at}rjának hagyatékát képezi, melyre az anyának öröklési joga annak életében meg nem nyilt. (1892. ápr. 21. 0000/91. sz.) Érvénytelen házasságból származó gyermek örökjoga. 59. Temesvári tsz.: Felp.-t keresetével elutasítja. Indokok: A per adataiból kétségtelenül megállapítható, hogy felp. R. J.-nak P. M-val Bécsben 1875. jun. 24. napján kötött polgári házasságból származik. Ez a házasság tekintve, hogy mindkét fél magyar honos volt, a magyar törvények szerint ítélendő meg. Minthogy pedig országos törvényeink a kérdéses házasság létrejötte idejében a polgári házasságot nem ismerték, R. J. és P. M. az emiitett polgári házasság alapján törvényesen egybekelteknek nem tekinthetők és az együtt élésükből származó gyermek is törvénytelen. Minthogy továbbá a törvénytelen gyermeknek örökösödési joga csak az anya után maradt vagy arra átszállott hagyatékban van, de képviseleti jog őt meg nem illeti: felp. az anyai nagyapa hagyatékából örökösödésre igényt nem támaszthat, miért is felp.-t néh. P. J. anyai nagyatya hagyatékára támasztott igényével elutasítani kellett. (1900. nov. 30. 20.110. sz.) Temesvári T.: Az elsőbiróság ítéletét hh., felhozott indokai alapján és azért; mert öröklési jogunk alapját a családi összeköttetés képezi, következéskép általános érvényű szabály az, hogy a törvényes örökösödésre az ország területén érvényben volt és ez idő szerint hatályban levő törvények által megengedett módon kötött házasságból eredő vérségi kapcsolat adja meg a jogot, de mert egyébként is, nem vitás a felek között az, hogy a felp. édesanyja Döntvénytár. 6