Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

56 Öröklési jog. csak alak volt. s a jogügylet tényleg ajándékozást képezett, ugyanezek által az okmányok által szintén igazolást nyer: ennélfogva felp. keresete mint igazolatlan elutasítandó s a viszonkeresetnek hely adandó volt különösen azért, mert az 0. B. Ért. 10. §-a szerint a N. L.-nó, G. T. hagyatékaként leltározott vagyonra nézve sem az ingatlanok, sem az ingók tekintetében nem igazoltatott felp. által az a körülmény, hogy a javak természetben, vagy e javak értéke az elhunytra szüleiről vagy ágáról szállott, s ha a tiszafüredi ingatlanok eladása feletti szerződésben szereplő 2500 frtnjd vételár tényleg kifizetettnek s az örökhagyó kezéhez befolytnak igazoltatott volna is, az esetben is felp. nem a hagyatéki vagyon 1/3-ad részét, hanem csak az ősi vagyon értékének 1/3-ad részét volna jogosult követelni. Minthogy azonban a hagyatéki eljárás folyamán G. F. és V. G., akik a G. T. ősi vagyona iránt igénynyel birnak, éppen felp. ellen kifejezetten fentartották jogukat a tiszafüredi G. Zs.-féle vagyonhoz (mely a jelen perben érintettel azonos), ez okból, tekintettel arra, hogy örökösödési keresetben minden érdekelt perbe vonása feltétlenül szükséges s itt a jelen perben; hogy G. F. és V. G. érdekeltek, nemcsak kitűnik, hanem világosan fenn is tartatott ebbeli joguk s nevezettek perbe nem idéztettek, ennélfogva, bár e körülmény alp. által nem kifogásoltatott, e körülményt az eljáró bíróságnak hivatalból figyelembe venni kellett. Nem bizonyittatván a hagyatéki javak ősi vagy öröklött volta, ennélfogva azok jogi minősége mellett a szerzeményi minőség jogi vélelme áll fenn, s az ingatlan vagyonra a leltár „jegyzet" rovatának tartalma által is igazoltatván ez, ez alapon a viszonkeresetnek hely volt adandó (1887. aug. 19. 6133. sz.) B p e s t i T.: A T. az elsőbiróság Ítéletét a per főtárgyára vonatkozóan hh. Indokok: Az örökhagyó N. L.-né szül. G. T. után az öröklésre a peres feleken kivül még özv. R.-né szül. G. F. és V. G. mint az örökhagyó testvérei volnának hivatva abban az esetben, ha olyan vagyon maradt volna hagyatékul, amely az örökhagyóra annak szüleitől örökségül háramlóit. Az elsőbiróság indokolásában azonban kifejtette, hogy ilyen vagyon, vagy azt helyettesitett érték az örökhagyó után nem maradt, mert azokat az ingatlanokat, amelyek az örökhagyónak öröklött tulajdonai voltak, az örökhagyó még életében felp. gyermekeire ajándékozás utján átruházta. A becsatolt hagyatéki iratok tanúsága szerint V. G. a hagyaték tárgyalása folyamán alp.-sel a leltározott hagyatéki vagyon tekintetében kiegyezvén, ennek javára igényeiről lemondott; özv.