Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

52 Öröklési jog. ben felp.-ek azzal, hogy keresetüket a felebbezési bíróság- ítéletében foglalt tényállás szerint anyjuknak a szülei után örökségéről alp. javára történt lemondására alapították, ezt a lemondást magukra nézve kötelezőnek el is fogadták, következésképen tekintettel arra, hogy a felebbezési bíróság ítéletében foglalt tényállás szerint felp.-éknek anyja vagy felp.-ek az anyának szülei után öröksége czimén semmit sem kaptak és egyébként nem is igényeltek, az a lemondás felp.-éknek anyjára és felp.-ekre nézve egyaránt hatályos. Az alp. a 2000 írtnak kifizetése ellen sikeresen nem védekezhetik azzal, hogy ő a 2000 írtnak megfelelő ellenértéket, illetve a szülőktől vagy ezek után a 2000 írtnak fedezetül szolgáló vagyont nem kapott, mert a kérdéses lemondás iránt létrejött megállapodás kétségtelenül szerencseszerződés, és igy amiként felp.-ek anyja nem követelhetett többet 2000 írtnál az esetre sem, ha reája a szülők után jelentkező vagyonból örökrészül 2000 írtnál több eshetett volna, ugy alp. sem tagadhatja meg a 2000 frt fizetését az esetre, ha a szülőktől, illetve a szülők után kellő fedezetül szolgáló vagyont nem kapott, hanem ezek iránt a koczkázatot a szerződő felek mindegyike egymaga köteles viselni; és mert a felebbezési bíróság Ítéletében foglalt tényállás szerint különben is a szülők még életükben gyermekeiket megosztoztatták és ezt alp. elfogadta, azonban felp.-ek anyja vagyont tényleg nem kapott. (1898. szept. 22. 206. sz.) Meg nem fogant örökös nevezése feltételes, nem pedig utóörökösödést szült. 39. C.: A kereset főtárgyát illető részében mindkét alsóbiróság ítélete megváltoztattatik akkép, hogy alp.-éknek egymás között egyenlő arányú öröklési joga a másodbiróság ítéletében meghatározott hagyatéki ingatlanoknak fele részére korlátlanul, másik fele részére azonban csak azzal a telekjegyzőkönyvekben is feljegyzendő korlátozással állapittatik meg, hogy amennyiben a felp.-nek egy vagy több törvényes leszármazója születik, a fele résznek tulajdonjoga és haszonélvezete a születés időpontjától a felp. törvényes leszármazóját, illetve leszármazóit illeti. Indokok: Az örökhagyó a férjével megkötött örökösödési szerződésben örökölt vagyonára nézve testvéreinek a gyermekeit, tehát a felp. gyermekeit is örökösül nevezte, abból tehát, hogy az örökös nevezés idején a felp.-nek sem megfogant, sem megszületett gyermeke nem volt s erről a felp.-sel egy községben lakó örökhagyónak tudomása lehetett, az következik, hogy az örökhagyó örökölt vagyonára a felp. ama gyermekeit nevezte örökösül, akik az