Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

Hagyomány. 343 intézkedésnél fogva tehát az alp. mint hagyományos az örökösük­től csak az üres teleknek, nem pedig házzal beépített teleknek adá­sát követelhette, házzal beépített teleknek átadására az örökösök csak akkor voltak volna kötelezhetők, ha a végrendeletben meg­hagyatott volna az örökösöknek, hogy az alp.-nek hagyományozott telken házat építsenek. Az örökösöknek a hagyományos irányában a végrendeletből származó eme kötelezettségén nem változtat az a körülmény, hogy végrendelkező az alp.-nek hagyományozott telken egy házat kezdett építeni, sőt a mennyiben a ház építését már a végrendelettétel előtt megkezdte s a peres felek egyező előadása szerint már a végrendelkezéskor öngyilkos kézzel előidézett halálá­nak napját és azt is tudta, hog}r annak bekövetkezéséig a meg­kezdett építés befejezést nem nyerhet, végrendeletében mégis csak telekről és nem házzal beépített telekről rendelkezett, alaposan kö­vetkeztethető, hogy az örökösöket az építés befejezésével járó költ­séggel terhelni nem kívánta, hanem a hagyományozott telket abban az állapotban akarta az alp.-nek juttatni, a melyben az az örökség megnyíltakor találtatik. Az alp.-nek hagyományozott telek gyarapí­tására fordított szóban forgó kiadás is tehát jogosan és igazságosan egyedül alp.-et terhelheti, annyival is inkább, mivel a peres felek kölcsönös kérelmére csatolt hagyatéktárgyalási indokból kitetsző­leg a hagyaték az alp. egyetértésével a nélkül felosztatott, hogy a szóban forgó munkabér kifizetése iránt való felelősséget alp. a felp. örökösökre hárította, avagy csak, hogy abbeli igényét azok irányá­ban fentartotta, vagy megóvta volna. Az örökösök és hagyományos közt levő viszonynak közegyetértéssel történt rendezése után tehát mi elfogadható ok sincs arra, hogy a szóban forgó kiadást az az által semmi előnyben sem részesült örökösök viseljék s a mennyiben mégis azt az építést teljesítő irányában bírói Ítélet következtében kifizették, kell, hogy azt az alp. részükre visszatérítse. (1893. máj. 3. 8863. sz.) C. Hh. A T. ítélete azért hh., mert a hagyományos a neki hagyományozott dolgot csak abban az állapotban és értékben követelheti az örökösöktől, a milyen állapotban az az örökhagyó halálakor volt és a milyen értékkel akkor bírt, továbbá, mert a per adataival bizonyítva van, de az alp. részéről a felebbezésben emii­tett H. F. és M. F. tanuk vallomásaiból is az tűnik ki, hogy az alp.-nek hagyományozott telken az örökhagyó halála idejében épülő félben volt ház bevakolása csak az örökhagyó halála után eszkö­zöltetett ; végül mert az örökhagyó által az építőmesterrel kötött szerződés értelmében az ellenkező bizonyításáig különben is annak

Next

/
Thumbnails
Contents