Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

342 Öröklési jog. Munkabér hagyományozásának értelmezése. '241. C.: M. N. kifogástalan tanúnak hit alatti határozott vallomása kapcsolatban felp. esküjével perrendszerü bizonyítékot szolgáltat arra nézve, hogy felp.-t néhai L. P. ügyvéd 1880. ápr. 1-től 1882. jul. 31-ig bezárólag havi 50 frt kikötött dijjal ügyvédsegédként alkalmazta s ez időre évi dijaiból egyátalán mit sem fizetett. Ennélfogva felp. alp.-től mint L. P. általános örökösétől visszatartott munkabérét követelni jogositva van, valamint, hogy az örökhagyótól, ha életben marad, követelni jogositva lett volna. Azonban a fenti munkabérbe a 2. sz. a. végrendelet szerint felp.-nek hagyományozott 500 frt beszámítandó volt; mert habár áll is felp. érvelése, hogy a hagyomány nem szolgálati bér, hanem ajándék, a szolgálati bér pedig nem ajándék, hanem kötelezettség: mindazonáltal jelen esetben a felderített ténykörülmények szerint kétséget nem szenved az, hogy a felp.-nek jutott hagyomány nem pusztán az elhunyt „tiszta baráti érzelmének kifolyása", hanem, hogy azzal örökhagyó felp.-nek szolgálatait, illetőleg ügyvédi segédkezését kívánta megjutalmazni. Az 1. és 2. sz. a. becsatolt végrendeletek 10., illetőleg 13. pontjai szerint ugyanis az ott irt hagyományok felp. részére az általa örökhagyónak ügyvédségében nyújtott segédkezésért tétettek, másrészt felp. keresetében maga előadja, hogy béreért már magát L. P.-t megperelni akarta s ez utóbbi annak daczára halála órájáig vonakodott felp.-nek rendes bérét kiszolgáltatni, habár, a mint vagyoni állása mutatja, L. B. netaláni kötelezettségének teljesítésére mindig bőséges pénzkészlettel rendelkezett, mely körülmények egybevetéséből nyilvánvaló, hogy L. P. felp. szolgálatait a részére és gyermekei részére tett hagyomái^okkal teljesleg megjutalmazottaknak, muukabérét ezáltal teljesen kielégítettnek tartotta. Minthogy tehát kétséget nem szenved, hogy felp. azt, mit neki örökhagyó hagyomány czimén rendelt, voltaképpen munkája bére fejében kapta; a munkabér fejében hagyományilag kapott 500 frtnak a kereseti követelésből levonását tűrnie kell. Ellenben nem volt a munkabérbe beszámítható a felp. gyermekeinek hagyományozott 600 frt; mert e tekintetben teljesen alapos felp.-nek azon kifogása, hogy munkálatai nem harmadik személynél voltak jutalmazandók. (1884. szept. 30. 5166. sz.) Telek hagyományozása nem terjed ki a telken épült házra. 242. Bpesti T.: Néhai M. K.-nak a keresetlevélhez A) alatt mellékelt végrendelete szerint az alp.-nek nem ház, hanem területe szerint is meghatározott telek hagyományoztatott: eme végrendeleti