Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

Hagyomány. :J41 „A szenvedő szűkölködő emberiségnek" tett hagyomány. 240. Pozsonyi T. : Felp.-ek el voltak utasitandók keresetükkel a bár törvényszerűen megidézett, de a per felvételére megnem jelent alp.-ek ellenében azért, mert felp.-éknek kereseti állítása, hogy a végrendeletnek az az intézkedése, a mely szerint borii birtok vételarának 1/3-ára, vagyis 16,333 írt 33V3 krra és növedékére öröklésre nem képes személy rendeltetett törvényes örökösnek s igy az a hagyományt át sem veheti, czáfolatát leli magában a felp. ek által hivatkozott végrendelet tartalmában. Ugyanis az örökhagyó az idézett végrendeletben minden kétséget kizáróan kijelentette, illetve elrendelte, hogy a borii birtokért befolyó 50,000 frt vételár Vs-ad részéből egy a nevét viselendő alapítvány alkottassák s hogy ezen alapítványi tőke kamataiból az Ínségtől sújtott szenvedő emberiség segelyeztessék, melyből azonban az elszegényedett családi tagok sem veendők ki. A végrendeletnek a jelzeit hagyományra vonatkozó rendelkezése tehát sem nem kétes, sem nem érthetetlen s igy az örökhagyó által felállíttatni rendelt alapítvány jogi személyt képezvén, az mint ilyen a hazai törvények értelmében öröklési képességgel is bír; továbbá, mert az a körűimén}7, hogy a megjelölt alapítvány még fenn nem áll, az örökség, illetve hagyomány hatályára befolyással már csak azért sem bírhat, mivel a hagyomány semmi felboutó, vagy felfüggesztő feltételtől függővé nincsen téve s mivel az alapítvány létesítéséig is a szóban forgó hagyománynak kezelése semmi esetben sem a felp. örökösöket, hanem a létesítendő alapítvány kezelésére illetékes kormányhatóságot illeti. (1895. febr. 5. 5654/1894. sz.) C.: Hh. az abban felhozott indokok alapján annyival inkább, mert V. szül. Gy. Gr. Mária a keresethez A) a. másolatban csatolt végrendeletében az ingatlan vételárának 1/3-ad részét nem a „szenvedő szűkölködő emberiség"-nek hagyta, hanem ezen összegből alapítványt rendelt alkottatni, melynek kamatai a szenvedő szűkölködő emberiség segélyezésére fordítandók, tehát jogi személyt rendelt létesíttetni; mert továbbá kétséget nem szenvedhet, hogy örökhagyó mint magyarországi honos és miután ellenkező kötést nem tett, ezzel a rendelkezésével a m. kir. közalapítványi ügyigazgatóság kezelése alá tartozó magyar alapítványt alkotott és mert annak szabályozása tekintetében, hogy az alapítvány kamataiból kizárólag magyarországi vagy külföldi szegények is és ezek, illetve a „szegény családtagok*' mily irányban segélyezendők, a kiállítandó alapító levél, illetve a fennálló szabályrendeletek lesznek irányadók. (1896. jun. 30. 7025/1895. sz.)