Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

33a Öröklési jog. kimúlta esetében pedig az egész hagyatéki ingatlanok nejére men­nek át. Ezen végrendelet alapján a hagyaték, mivel az utószülött kiskora R. J. időközben elhalt, V3-ad részben örökhagyó nejének, 2 3-ad részben pedig örökhagyó leánya kiskorú R. K.-nak biróilag át is adatott, mivel a gyámhatóság azt nem ellenezte. Időközben R., férj. D. K. is és pedig 1890. évi nov. 30-án lemenő örökösök nélkül elhalt; hagyatékát, mely a fentjelölt és időközben a lovrini 1068. és 1233. sz. tjkvben átvitt telekkönyvi ingatlanokból, a lovrini 283. ö. i. sz. házból és ingóságokból állott, férje D. J. a most em­iitett örökhagyó által 1890. évi nov. 24-én alkotott írásbeli magán­végrendelet alapján követeli, mely végrendeletet örökhagyó anyja, továbbá R. J. öt testvére kifogásolták és ezek mint birtokon kivüli felek a férj ellen perre utasíttattak; az eunek alapján az anyja által veje és az öt oldalrokon ellen indított perben az anya a leánya által alkotott írásbeli végrendeletet érvénytelennek kéri nyilvánítani, mert az 1876: XVI. tcz.-ben előirt kellékekkel nem bir, mert ürökhag3ró ezen végrendeletet megfélemlítés folytán alkotta, s miután a D) alatti végrendelet szerint a fent körülirt úrbéri föld utáni öröklésre ő mint D., szül. R. K. részére kirendelt utóörökös van hivatva, annak tulajdon és birtokjogát követeli, a B) alatti vég­rendelet érvénytelenítése végett pedig az azt előttemező tanukra hivatkozik. Ezzel szemben védekezett I. r. alp. felp.-t keresetével elutasítani kéri, meri a B) a. végrendelet minden törvényes kellé­kekkel bir, mert neje a végrendelkezésre kényszerítve nem lett, és mert végre neje apja hagyatékát átvette és így többé utóörök­lésnek helye nincsen, ezenfelül a hagyaték egyezség alapján adat­ván át, az utóöröklési jog megszűnt. Azonban alp.-nek ezen kifo­gásai figyelembe nem vétethetnének még akkor sem, ha a neje által alkotott írásbeli magán végrendelet alakilag egészen kifogásta­lan lenne is ; mivel az apai hagyaték tárgyalásáról felvett jegyző­könyv tanúsága szerint az apai hagyaték egészen a D) a. végren­delet értelmében osztatott fel; arról pedig, hogy R. J. neje, vagyis jelenlegi felp. a meg nem támadott s az akkor érvényben levő tör­vénvres gyakorlat által előirt kellékekkel bíró végrendelet ama ked­vezményéről, hogy gyermekei kimúlta esetében ő lesz azoknak utóörököse, le nem mondott; de figyelembe nem jöhetett alp.-nek az utóöröklés tekintetében felhozott érve, mivel a D) a. csatolt és ma is érvényben levő végrendeletben határozott intézkedés foglal­tatik arra nézve, hogy alp. neje elhalálozása esetében kire száll­jon a kérdéses hagyaték; a végrendeletben kifejezett örökös-helyet­tesités a végrendelet alapján nyert vagyon tekintetében nemcsak

Next

/
Thumbnails
Contents