Magánjog 3. kötet, Öröklési jog (Budapest, 1906)

Utóöröklés. 325 pest B. K. kirendelt közvetlen vagy pedig csak hitbizományilag helyettesitett örökösnek tekintendő-e? másfelől B. J.-nak és B. K. nak elhalálozása folytán ifj. B. V.-t feltétlenül megilleti a jog, hogy B. J.-né ingatlan hagyatékának a maga részére mint hitbizományilag helyettesitett utóörökös részére leendő átadását igényelhesse. Minthogy pedig ifj. B. V.-nak ez idő szerint fia nincs s igy esetleg hátrahagyandó legidősebb fia a végrendelkező B. J.-nénak nem kortársa, a végrendeletben ennek érdekében tett helyettesítés önmagában érvénytelen és ifj B. V. azt magára nézve kötelezőnek elfogadni nem tartozik, ennek folytán pedig érvénytelen a további helyettesítés is, a mely egyébiránt azért is érvénytelen volna, mert ha B. K.-nek ama B. nevet viselő legfiatalabb férfileszármazója, a kit B. J.-né utolsó sorban utóörökösül rendelt; a végrendelet tételekor már élt is és igy B. J.-nénak kortársa volt, azt, hogy ki legyen az a' legfiatalabb leszármazó, meghatározni még mai napig sem lehetne s az csak ifj. B. Y. elhalálozásakor válnék nyilvánvalóvá. (1886. okt. 13. 2074. sz.) C.: hh. Özvegy B. J.-né végrendelete, mint az a másodbiróság ítéletének indokaiban kifejtve van, hitbizományi helyettesítést tartalmaz. B. J. akkor, midőn özvegy B. J.-né után az öröklési jog megnyílt, már nem élt; ő tehát számításba nem jöhet. E szerint közvetlen örökösnek B. K., első sorban helyettesitett örökösnek pedig ifj. B. V. tekintendő ; s minthogy ítélkezési joggyakorlatunk értelmében a hitbizományi helyettesítés csak az első fokig érvényes, a hagyatékhoz tartozó vagyon végrendeleti örökség alapján ifj. B. V.-t korlátlan tulajdonjoggal illeti. (1897. szept. 22., 6280/1896. sz.) 231. C.: B. B. örökhagyó 1878. május 4. alkotott végrendeletének 1. pontjában összes ingó és ingatlan vagyonában általános örököséül F. A.-t nevezte ; ezen intézkedését azonban a 2. pontban már akként változtatta meg, hogy a 2. pontban elősorolt ingatlanokból majorátusi hitbizomány alapittassék s minthogy alp.-ek nem is állítottak azt, hogy b. B. A. hagyatékához a végrendelet 2. pontjában elősorolt ingatlanokon kivül más ingatlanok is taitoztak volna, kétségtelen, hogy b. B. A. végrendeletében összes vagyonaiból hitbizományi kívánt alakítani s csak ingó vagyonában nevezte F. A.-t általános örökösévé. A végrendelet 3. pontjában b. E. A. arra az esetre, ha halála napjáig a hitbizományi önmaga meg nem alapítja, annak létesítését F. A.-nak tette kötelességévé, a végiendelet 4—6. pontjaiban pedig meghatározta, hogy a hitbizományban az öröklés kiket ós milyen rendben illeti. Br. B. A. a hitbizományi önmaga meg nem alapította, F. A.-nak pedig a hitbizomány felállítása az